Az Igazságügyi Minisztérium az élettársi jogok bővítésére törekszik, míg az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal és több meleg szervezet a regisztrált párkapcsolat intézményének bevezetését tartaná szükségesnek – erről az említett intézmények és tömörülések képviselői szerdán nyilatkoztak az MTI-nek.
Az Igazságügyi Minisztérium jelenleg nem tervezi, hogy lehetőséget adjon az egyneműeknek házasodásra, ám az élettársi jogokat nemi hovatartozástól függetlenül jelentősen bővíteni kívánja – mondta a tárca szakértője. A nevének elhallgatását kérő szakember beszámolt arról, hogy az új polgári törvénykönyv (Ptk.) formálódó koncepciója szerint az élettársi kapcsolatból származna például tartáshoz való, illetve lakáshasználati jog. A gyermek közös örökbefogadása, az egymás utáni törvényes öröklési jog vagy a névviselési jog ugyanakkor csak a házastársakat illetné meg a jövőben is. Az új Ptk. közigazgatási egyeztetésre alkalmas szakértői tervezetének 2005 szeptemberére kell elkészülnie, a tárcaközi egyeztetés pedig további egy-másfél évet is igénybe vehet – tette hozzá. Rámutatott arra: a Ptk. kodifikációjának jelenlegi állása szerint a szakértők inkább arra hajlanak, hogy általában a párkapcsolatokat ruházzák fel egyes olyan többletjogokkal, amelyekkel más országokban a regisztrált párkapcsolatok rendelkeznek.
Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal erőteljesen kívánja képviselni a regisztrált párkapcsolat jogintézményének bevezetését az új polgári törvénykönyv (Ptk.) koncepciójának kidolgozásakor – mondta Lévai Katalin. Az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter közlése szerint a regisztrált párkapcsolat átmenetet jelentene a házastársi és az élettársi jogintézmény között, közelítve a házassági kapcsolathoz. Mint jelezte, az új Ptk. koncepciójának kidolgozása kapcsán kora ősszel szeretne egyeztetést kezdeni az egyházak képviselőivel. Lévai Katalin rámutatott mindemellett arra, hogy ősszel a parlament várhatóan elfogadja az esélyegyenlőségről és az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, amelynek szintén van egy a melegekkel kapcsolatos passzusa. A javaslatban szerepel egyebek mellett a szexuális orientáció miatti diszkrimináció tilalma, ezért a szabályozás életbe lépése előreláthatólag számos jogszabály – így például a családjogi törvény – módosítását vonja maga után.
A Habeas Corpus Munkacsoport szerint az azonos neműek közti házasság Magyarországon nem ellentétes az alkotmánnyal, törvénybe iktatása elsősorban politikai akarat kérdése – közölte Juhász Géza, a jogvédő szervezet vezetője. A munkacsoport nem ért egyet azzal az értelmezéssel, amely szerint a házassággal, illetve élettársi kapcsolattal foglalkozó 1995. évi alkotmánybírósági határozat kizárja a homoszexuálisok házasságkötését. A Habeas Corbus közbülső lehetőségnek látja a regisztrált partnerkapcsolat intézményét, amelyet a készülő Ptk. jelenlegi koncepciója nem tartalmaz, és ezt a hiányt nem is indokolja meg kellően szerintük. “A kormányzatnak megfelelő lépéseket kellene tennie abban az irányban, hogy a tartósan együtt élő pároknak biztosítsák mindazokat a jogokat, amelyeket a külön neműek részére nyújt a jelenlegi családjogi szabályozás” – mondta Mocsanaki László, a Háttér Társaság a Melegekért civil szervezet ügyvivője. Közlése szerint az egyik lehetőség az, hogy a jogalkotás megnyitja az utat az egyneműek házasodása előtt is, de – mint mondta -a regisztrált párkapcsolat intézményének bevezetése is megfelelő megoldásnak mutatkozik. A történelmi egyházak az MTI megkeresésére szerdán egyelőre nem nyilatkoztak a Ptk. formálódó koncepciójáról.
