A kormány mai ülésén várhatóan elfogadja a jogi segítségnyújtásról, azaz a nép ügyvédjéről szóló törvényjavaslatot. Az elképzelések szerint egyelőre csak azok kapnának ingyenes jogi segítséget, akiknek a jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét. A szakértők szerint azonban az ilyen alacsony jövedelmű emberek szinte nem is pereskednek.
A törvénytervezet szerint a rászorulók olyan jogászokat kérhetnek fel tanácsadásra vagy okiratszerkesztésre, akiknek a díját az állam megelőlegezi vagy teljes egészében megtéríti. A jogi segítségnyújtást ügyvédek, közjegyzők vagy akár jogvédelemmel foglalkozó civil szervezetek is végezhetik. A jelenlegi tervek szerint azok részesülhetnek térítésmentes jogvédelemben, akiknek a jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét – ez jelenleg 21 ezer forint körüli összeg -, illetve akik rendszeres segélyezést kapnak. A kormány mind a koncepciót, mind a normaszöveget elküldte véleményezésre több szervezetnek, például a Magyar Helsinki Bizottságnak. A szervezet elnöke, Kőszeg Ferenc az [origo]-nak elmondta: örvendetes, hogy a törvénytervezet elkészült, ugyanakkor néhány kifogásuk van a normaszöveggel kapcsolatban.
A bizottság úgy véli, túlságosan alacsony az öregségi minimum összegében meghatározni a rászorulók körét. Kőszeg szerint ugyanis “aki súlyos nyomorban él, az nem pereskedik”. Hozzátette: szerencsésebb lenne, ha már most a mindenkori minimálbérhez kötnék a határt, ez jelenleg 43 ezer forint körüli összeg. A kormány tervei szerint várhatóan 2006 után már a minimálbéren élők is kérhetnék az ingyenes jogi szolgáltatásokat. Kőszeg azt is elképzelhetőnek tartja, hogy fokozatosságot vezessenek be: a minimálbér alatt élőknek teljesen ingyenes lehetne a segítségnyújtás, míg a fölött csökkentett díjat állapítanának meg. “Az Európai Unió számos országában ez így működik” – közölte a bizottság elnöke.
A Magyar Helsinki Bizottság hosszú távon azt is fontosnak tartja, hogy ne csak a polgári perekben, hanem a büntető ügyekben is igénybe lehessen venni a nép ügyvédjeit. A büntetőperekben ugyan elvileg van kirendelt védőügyvéd, ám ez Kőszeg tapasztalatai szerint a gyakorlatban nem működik megfelelően. A kifogások között szerepelt az is, hogy a végzett jogászok, akik még nem tették le az ügyvédi szakvizsgát, nem dolgozhatnak. A jogvédő szervezet elnöke szerint ugyanakkor tanácsot már adhatnának, bár a bíróság előtt valóban csak ügyvéd jelenhet meg. Kőszeg szorgalmazza azt is, hogy az idegenrendészeti eljárásokban is biztosítsák a nép ügyvédjét.
