Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) az idei év második felében három, az elektronikus hírközléssel, a postai szolgáltatásokkal, valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal és az információs társadalom szabályozásával összefüggő törvényjavaslatot tervez beterjeszteni a kormány, illetve a parlament elé.
Az IHM kommunikációs irodájától kapott tájékoztatás szerint az elektronikus hírközlésről szóló törvényjavaslat esetében a szabályozás célja az Európai Unió jellemző tagállami gyakorlatának átvétele, illetve az, hogy a hírközlési törvény kihirdetése óta eltelt közel két év hazai tapasztalatainak felhasználásával kialakítsák az új szabályozási kereteket. A leendő új törvény legfőbb célja, hogy lebontsa a valódi távközlési versenyt akadályozó gátakat: a tervezet a fogyasztót helyezi a középpontba, és ennek alapján alakítja a szabályozást. A tervezet olyan távközlési és internetes konstrukció kialakítását támogatja, amelyek között választhat a fogyasztó. Ezen túlmenően az elektronikus hírközlésről szóló új törvény megteremti a fogyasztóvédelem intézményi alapját, s célja az is, hogy az internet mindenkihez eljusson Magyarországon. A várakozások szerint a várhatóan január elsején hatályba lépő törvény hatására Magyarországon is az európai normáknak megfelelő szintre csökkennek az összekapcsolási tarifák: így például a vezetékes helyi végződtetés átlagos díja csúcsidőben a 2002 decemberi 7 forintról 2004 májusáig több szakaszban 2 forintra mérséklődik. Az új törvény megteremti a számhordozhatóságot is: a vezetékes szolgáltatók esetében 2004 januárjától, míg a mobilszolgáltatók esetében 2004 májusától. A törvénytervezet, illetve leendő törvény szankcionálja azt, ha valamelyik szolgáltató nem teremti meg időben a számhordozhatóságot: a becslések szerint a vezetékes szolgáltatóknak 2,5-3 milliárd forintjába kerül a számhordozhatóság megteremtése, s ebből az összegből 700-800 millió forintot az állam magára vállal.
Az a szolgáltató azonban, amely késlekedik a számhordozhatóság megteremtésével, havonta 33 százalékkal kevesebb állami támogatást kaphat csak, majd három hónap elteltével már bünteti a minisztérium a késlekedést. A törvénytervezet szerint a Hírközlési Felügyelet megszűnik és 2004. január 1-jén jogutódjaként megalakul a Nemzeti Hírközlési Hivatal. A postáról szóló törvényjavaslat esetében a szabályozás célja alapvetően szintén a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése: ezen belül például a postai szolgáltatások liberalizációjának szélesítése, az árszabályozás korszerűsítése, a piacra lépés lehetőségeinek javítása, a verseny kiterjesztése. Mindez azért fontos, mert 2004. január 1-jétől a Magyar Postának is európai uniós színvonalú szolgáltatásokat kell nyújtania, majd 2009. január 1-jéig fel kell készülnie a teljes postai liberalizációra. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényt a jogharmonizációs kötelezettségek miatt kell átalakítani. A kommunikációs iroda a terveztek beterjesztésének pontos idejét egyelőre nem tudta megmondani.
