Július eleje óta jóval nehezebb bizonyítékot szerezni a gazdasági bűnözők ellen – írja a Magyar Hírlap. A cégek vezetőit a törvény saját gazdasági titkaik megőrzésére kötelezi és ezekről mostantól nem kötelesek tanúvallomást tenni, sőt a vezetőktől a cég iratai sem foglalhatók le.
Ennek következtében a gyanúból nehezen lesz kézzelfogható bizonyíték adó-, könyveléscsalás vagy csődbűntett ügyekben. A kritikus pontot a büntetőeljárásról szóló törvény két paragrafusa jelenti. A 82-ik paragrafus szerint megtagadhatja a tanúvallomást az, akinek foglalkozásánál fogva titoktartási kötelezettsége van. A 152-ik szakasz pedig kimondja, nem foglalhatók le azok az iratok, amelyek tartalmára a tanúvallomás megtagadható, ha az iratot az őrzi, aki nem kötelezhető tanúvallomásra.
Az ügyet tovább bonyolítja, hogy a korlátozás azon iratokra is kiterjed, amelyet más személy őriz hivatali helyiségben, de hivatásánál fogva ő sem köteles tanúvallomást tenni. Egy cég vezető tisztségviselője nem hallgatható ki tanúként, mivel a gazdasági társaságokról szóló törvény titoktartási kötelezettséget ír elő számára. Önként természetesen vallomást tehetne.
