A közoktatási törvény szeptemberben életbe lépő módosítása értelmében alapítványi iskola sem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést – közölte Lévai Katalin kedden az MTI-vel.
“Egy alapítványi iskola pillanatnyilag nagyon sok mindent megengedhet magának” – mondta a jászladányi alapítványi iskola kapcsán az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, aki mozgáskorlátozottak társaságában látogatott ki a Sziget fesztiválra, és felkereste egyebek mellett a civil szervezetek és a fogyatékkal élők sátrait. Lévai Katalin hangsúlyozta: a pedagógus foglaljon állást, ne fogadja el a megkülönböztetést, győzze meg az igazgatót arról, hogy az nem helyes magatartás. A jászladányi alapítványi iskola tavaly nem kezdhette meg működését, az oktatási tárca vezetője ugyanis – formai hibákra hivatkozva – augusztusban nem adta ki az ehhez szükséges azonosítót. “Az Oktatási Minisztérium elvi állásfoglalása az volt, hogy nem helyes olyan iskola létrehozása, amely közvetetten szegregációt eredményez. Ezt az elvi álláspontját azonban nem tudta volna érvényesíteni, ha tavaly formailag megfelelő kérelem érkezik” – írta állásfoglalásában a szaktárca. A helybéli romák úgy vélekednek, hogy egy elit intézmény létrehozásával hátrányba kerülnének azok a cigány gyerekek, akiknek a családja nem tud tandíjat fizetni.
A szeptemberben életbe lépő szabályozás alapján semmissé lehet nyilvánítani minden olyan döntést és intézkedést, amely a tanulók egy csoportját, vagy akár egyetlenegy gyermeket neme, kora, származása, családi helyzete miatt hátrányosan megkülönböztet. A törvény lehetővé teszi, hogy a jászladányihoz hasonló döntésekkel szemben ne csak formai kifogásokat, hanem tartalmi vizsgálatokkal is fel lehessen lépni – közölte korábban az Oktatási Minisztérium. A szaktárca ez év július 25-én tájékoztatta az MTI-t arról, hogy kiadta a jászladányi iskola OM-azonosítóját, amely így közoktatási intézménynek minősül, fel vehet tanulókat, bizonyítványt adhat ki és normatív költségvetési támogatásban részesül. “Nem lehetett mást tenni” – mondta ennek kapcsán kedden Lévai Katalin, hozzátéve: a jogszabályok értelmében meg kellett adni az engedélyt. A miniszter úgy fogalmazott: “nem tudjuk bebizonyítani, hogy itt diszkrimináció történik”. Lévai Katalin nem vonta kétségbe, hogy a helyiek cselekedetét a jó szándék motiválta, amikor minden gyermek számára jobb oktatási körülményeket kívántak teremteni.
Az európai népek családjába sokféle kultúra, szokás, életmód és hagyomány keresi az egymás mellett élés lehetőségeit és formáit – írta a téma kapcsán ugyancsak kedden kibocsátott közleményében, hozzátéve: a toleráns emberi viselkedés, a szolidaritás éppen olyan fontos norma, mint a naprakész szakmai tudás. “Hogyan lesznek a mai gyerekek képesek helytállni ezen a téren, ha ma diszkriminációra, elszigetelődésre neveljük őket a hozzájuk legközelebb álló helyi közösségben?” – tette fel a kérdést. Lévai Katalin kiemelte: a gyűlölködés, a harag, az indulatok soha nem segítettek Magyarország sorsát előbbre vinni. A miniszter fontosnak tartotta a példamutatás szerepét az előítéletekkel szembeni küzdelem, a kulturális különbségekből fakadó másság elfogadása és elfogadtatása terén. “A pedagógusokhoz szeretnék fordulni, akik generációk oktatásáért, tudásának biztosításáért felelősek, hogy ne álljanak a diszkrimináció mellé, segítsenek véget vetni az ellenségeskedésnek, hiszen ennek a legnagyobb vesztesei a jászladányi gyerekek lesznek” – fogalmazott közleményében Lévai Katalin.
