Az Európai Unió csak az uniós állampolgársághoz fűződő jogokat szabályozza, így nem szab gátat a többes állampolgárság megszerzésének – közölte hétfőn Parragi Mária, a Belügyminisztérium (BM) Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának állampolgársági főosztályvezetője.
Az MTI azt követően kért jogi tájékoztatást a BM szakemberétől, hogy a parlamenti pártok között vita bontakozott ki arról, jogilag lehetséges-e a magyar állampolgárság a vajdasági magyarok számára. Parragi Mária közlése szerint az állampolgárság szabályozására az Európa Tanács által 1997-ben elfogadott, 2002-től Magyarországon is hatályos európai állampolgársági egyezmény a mérce, amely deklarálja, hogy az állampolgárság jogi köteléket jelent egy természetes személy és az adott állam között. Szavai szerint az egyezmény hangsúlyozza, hogy a jogi kötelék független az egyén etnikai eredetétől. A dokumentumban foglaltak szerint az állampolgárság másik jelentős feltétele az, hogy a jogi kapcsolat tényleges legyen. “Így például az állampolgárságért folyamodónak az adott ország területén kell élnie életvitelszerűen” – tette hozzá a főosztályvezető.
Tájékoztatása szerint Magyarországon 1880-tól jelenik meg a mai értelemben vett állampolgársági forma, és ezzel együtt a kettős állampolgárság lehetősége. Parragi Mária elmondta: az államok a belső jog eszközeivel szabályozhatják, hogy megengedik-e a kettős vagy többes állampolgárságot. “Magyarország hagyományosan megengedi a többes állampolgárságot, és a magyar állampolgárság megszerzésének sem feltétele az eredeti állampolgárság megszüntetése” – közölte. A főosztályvezető közlése szerint egy magyar polgár így ma szankciók és jogkövetkezmények nélkül megszerezheti egy másik ország állampolgárságát. A kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét több európai ország kizárja, így például Ausztria, a Benelux államok, Szlovákia és Szlovénia. Ezekben az államokban a honosítás feltételei közé tartozik, hogy az igénylő szüntesse meg korábban szerzett állampolgárságát.
