Növelni kell a jogásztársadalom készségét, hogy befogadóbb legyen a közösség elleni izgatással kapcsolatos problémák iránt – mondta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa pénteken az MTI-nek.
“A törvény szövegén is nyilván változtatni érdemes, de ennél sokkal fontosabb, hogy a gyakorlatba az átültethető legyen, ami képzés nélkül nem megy” – hangsúlyozta a büntető törvénykönyv, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása kapcsán Kaltenbach Jenő.
Az ombudsman egyetértett azzal, hogy a tervezet újabb szövegváltozatába bekerült az emberi méltóság fogalma. “Ez egy fontos dolog, helyeslem” – válaszolta az MTI kérdésére Kaltenbach Jenő.
A javaslat szerint “…büntetendő, aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon, az emberi méltóságot azzal sérti, hogy mást vagy másokat a bőrszín, a vallás, a nyelv, a származás, a nemzeti, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz”.
Ugyancsak büntetendő az, aki – az előző módon – olyan véleményt közöl, amely szerint a bőrszín, a vallás, a nyelv, a származás, a nemzeti, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozás alapján valamely személy vagy személyek egy csoportja felsőbbrendű.
A tervezet kimondja: aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzet, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) támogatja a tervezet átdolgozott változatát – közölte szerdán Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató az MTI-vel. A szervezetet az Igazságügyi Minisztérium (IM) kérte fel a javaslat véleményezésére.
A Mazsihisz vezetői szerint az újabb szövegben “markánsabban körvonalazódnak azok a határok, amelyeknek átlépése törvényi következményekkel járhat”. Fontosnak nevezték, hogy az emberi méltóság alkotmányos kategóriája nevesítetten is bekerült a szövegbe, mint különösen védendő alkotmányos jog.
Az új szövegváltozatban már nem szerepel az a korábbi, a Mazsihisz által szóvá tett kitétel, amelynek értelmében nem lett volna büntethető a meghatározott cselekmény miatt, “aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.”
A szervezet vezetői ugyanis úgy látták: az igazán veszélyes magatartásformákat eddig is ismeretterjesztő, történelmi, tájékoztató, vagy művészeti köntösbe bújtatták.
