A banki statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt két-három évben látványos a hitelezés meglódulása. Egy-két éve folyamatos növekedés tapasztalható a fogyasztási (áru, személyi) hitelek területén is, de a dinamikus bővülés motorja kétségkívül a lakáshitelezés volt. Két-három év alatt Magyarországon több százezer háztartás vett igénybe valamilyen lakáscélú hitelt – mondta el Ószabó Attila, a Postabank szóvivője.
Rövidtávon bizonytalanság várható ugyan a lakáscélú hitelezéshez kapcsolódó nemrég életbe lépett kormányrendelet hatásai miatt, hosszabbtávon azonban mindenképpen az várható, hogy a bővülés egyenletes lesz. Összbanki szinten három-hat év alatt akár tízszeres növekedés is elképzelhető a hitelezésben. Már csak azért is, mert a GDP/lakossági hitel arány az unió országaiban például tízszer akkora, mint itthon – hangsúlyozta a szóvivő.
Azonban az ügyfelekért folyó verseny következtében sokkal lazább lett a szűrés. Több pénzintézetben már kezest, vagy kereseti kimutatást sem kérnek a hiteligény elbírálásához. Ennek egyértelmű következménye, hogy folyamatosan nő a bankok kintlévősége – hívja fel a figyelmet Czabarka Mihály, követelésbehajtási szakértő. Ez természetesen nem baj, hiszen a hitelállomány bővülése a cél. Problémát az jelent, ha az adósok nem a lejáratoknak megfelelő időpontokban, vagy egyáltalán nem fizetnek.
Czabarka szerint a kintlévőség kezelés és a követelésbehajtás költségeinek leszorítása közös érdeke mind a hitelezőknek, mind a behajtó cégeknek, mind a társadalomnak. A behajtási költségek csökkentésével nőhetne a pénzintézetek hatékonysága, így a hitelkihelyezés költsége, azaz a kamat is mérséklődhet. A lejárt követelések kezelése azonban egy komplex jogi és pszichológiai folyamat. Fizetési késedelem esetén minden ilyen ügyre egyedi intézkedési tervet kellene felállítani, amely komoly szakmai felkészültséget igényel, és ezért manuálisan rendkívül költség-, idő- és energiaigényes.
A megoldás a követelések informatikailag teljesen automatizálható, számítógépes nyomonkövetése, és az ezekről készülő rendszeres jelentéstétel (monitoring) alkalmazása. Ha például egy bank a monitoring jelentésben azt látja, hogy a hitelfelvevők bizonyos százaléka a lejárat előtt pár nappal még nem teljesített, megbecsülheti azt is, hogy mekkora összeg nem folyik majd be határidőre. Ez esetben megfelelő forrást tud képezni az áthidalására.
A hitelkövető szoftver a követelésállományt folyamatosan figyeli, és megteszi a behajtás érdekében a megfelelő lépéseket. Azaz időben elkészíti a szükséges leveleket, ha van e-mail-es kapcsolat, kiküldi azokat, de egy call-centerrel összekötve fel is hívja az ügyfeleket. Emellett számon tartja az ügyfelektől beérkező válaszreakciókat, esetleges ígéretekben megadott határidőket. Végső esetben – indoklással – átadja peres behajtásra a követeléseket. A szoftver az egész ügymenetet a hatályos jogszabályok alapján hajtja végre, amely a megrendelő igényeihez, üzletpolitikájához igazítva lehet szigorúbb, vagy lazább is – ismertette a megoldást Porcsalmy Imre, a banki szoftverek fejlesztésével foglalkozó VemSoft Kft. vezetője.
A Postabank is egy ilyen alkalmazást használt a kihelyezett hitelei nyomonkövetésére – mondta Ószabó Attila. A rendszer pontos képet ad a behajtási folyamat hatékonyságáról, valamint a tevékenységhez tartozó munkaszervezésről és teljesítménymérésről is irányadó információval szolgál. Az alkalmazással lehetőség nyílik a portfólióelemek mélyebb elemzésére, valamint a hiteldöntési folyamat támogatására is – vázolta a tapasztalatokat a szóvivő.
Czabarka Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalásában már kifejtette, hogy az állampolgárok adatai a követelésbehajtó számára kizárólag az ügyfelek előzetes írásos hozzájárulása révén adhatóak át, vagy csak akkor, ha a követelést az adott cég ténylegesen eladja. Ezért a saját tevékenységben végzett követeléskezelés felértékelődött.
Czabarka Mihály véleménye szerint az ország uniós csatlakozásának ugyanúgy lesznek vesztesei, mint a rendszerváltásnak. A szakértő arra emlékeztet, hogy 1990 után sokan elvesztették munkahelyüket, csökkent jövedelmük reálértéke és nem tudták hiteleiket sem fizetni. Ezzel végső soron otthonuk is veszélybe került. Szerinte az uniós csatlakozás most főképpen a vidékieket, például a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban foglalkoztattakat érinti majd negatívan. Emiatt azt feltételezi, hogy aki egy hosszútávú hitel felvételekor csak a jelenlegi helyzetét és jövedelmi viszonyait vette alapul, előfordulhat, hogy amikor rosszabbra fordul jövedelmi helyzete, vállalt kötelezettségeit, hiteleinek törlesztését nem tudja majd teljesíteni, és ez szintén növeli majd a követelésbehajtással foglalkozók leterheltségét.
