Előkészítés alatt áll az Igazságügyi Minisztériumban a Büntető törvénykönyvnek (Btk.) a gyűlöletbeszédre, illetve a közösség elleni izgatásra vonatkozó módosítása – közölték a tárcánál kedden az MTI-vel.
Soós László, a tárca büntetőjogi főosztályának vezetője elmondta, a tervezetet a minisztérium megküldte a közigazgatási és szakmai szerveknek véleményezésre; jelenleg a beérkezett válaszokat tanulmányozzák. Rámutatott arra, hogy e tárgyban a hatályos törvény, illetve az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság döntései rendkívül szűk körben teszik lehetővé a büntethetőséget. “Jelenleg azon dolgozunk, lehet-e alkotmányos keretek között valamilyen módon a büntetőjogi fenyegetettséget kiszélesíteni, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel gátat szabni a rasszizmusnak” – mondta. Hangsúlyozta: meg kell találni az egyensúlyt a tekintetben, hogy a véleménynyilvánítás jogára, illetve a szólásszabadságra való hivatkozással rasszista kijelentésekkel ne sérthessék mások szabadságjogait.
Az MSZP-s Wiener György közölte, frakciója indokoltnak találja és támogatja a módosítást. Szavai szerint ugyanakkor büntetőjogi eszközökkel önmagában nem rendezhető e probléma, megoldásához más eszközökre is szükség lehet. A szocialista képviselő elmondta, a szigorítás több európai jogrendszerhez hasonlóan büntetőjogilag is szankcionálná a gyűlöletbeszédet. Répássy Róbert (Fidesz) közölte, frakciója addig nem kíván állást foglalni a kérdésben, amíg nem látta a javaslat szövegét. Horváth Balázs az MDF parlamenti képviselőcsoportja nevében kijelentette: nem ért egyet a Btk. ilyen irányú módosításával. Hozzátette, abban viszont “partner lenne, ha a szabálysértési kódex vonatkozó paragrafusát bővítenék tartalmilag és formailag”. Eörsi Mátyás (SZDSZ) úgy vélte, hogy a hatóságok jelenleg nem élnek kellőképpen a rendelkezésre álló büntetőjogi, törvényi eszközökkel. Mint mondta, számos esetben kimutatható volt a közösség elleni izgatás, a bíróságok mégis arra jutottak, hogy büntetőjogi eszközök nem alkalmazhatók. Kijelentette, az SZDSZ lát lehetőséget a büntethetőség kiterjesztésére. Ugyanakkor fokozott óvatosságot kért a kormánytól annak érdekében, nehogy átlépje a szólásszabadság alkotmányban rögzített jogát, “ezzel ugyanis nagyobb bajt okoznánk, mint amekkorát el kívánunk kerülni”.
