Az 1998-ban elfogadott büntetőeljárási törvény egyensúlyát kívánja megteremteni a jogszabály kedden életbe lépő módosítása, amennyiben az eljárás szereplőit illető garanciákkal ellensúlyozza azokat az elmúlt években hatályba lépett részletszabályokat, amelyek a hatóságok jogkörét bővítették – mondta Bárándy Péter hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
Az új szabályok közül a nyomozás gyanúsítástól számított kétéves határidejét, a felnőttek előzetes
letartóztatásának három évben történő korlátozását, az óvadék és a pótmagánvád intézményét, illetve a büntetőeljárás hangsúlyának a rendőrségi nyomozásról a bírósági tárgyalásra helyeződését emelte ki az igazságügy-miniszter.
Azzal kapcsolatban, hogy a módosítás miatt kedden hat fiatalkorút és néhány tucat felnőttet kell szabadlábra helyezni, a miniszter azt hangsúlyozta: nem abban van a probléma, hogy szabadlábra kerülnek, hanem, hogy ennyi ideig lehettek fogva jogerős bírói ítélet nélkül.
A több évig tartó előzetes letartóztatás többnyire egyébként sem a kirívóan súlyos élet elleni cselekményeknél fordul elő, hanem a szövevényes, nehéz megítélésű gazdasági bűncselekményeknél – tette hozzá.
Megjegyezte: az óvadék engedélyezésével kapcsolatban nincs törvényben megállapított határidő, illetve alsó vagy felső összeghatár. “Meggyőződésem, hogy a bírák a gyanúsításban szereplő cselekmény, a gyanúsított személye, illetve az ügy körülményeinek körültekintő mérlegelése alapján el tudják dönteni, hogy adott esetben alkalmazható-e ez az intézkedés.” – mondta a miniszter.
Rámutatott: az óvadék iránti kérelemről, attól függően, hogy az eljárás milyen stádiumban van, bírósági tárgyalás időszakában a perbíró, azt megelőzően pedig a nyomozási bíró dönt.
A miniszter tájékoztatása szerint az óvadék a központi költségvetésbe kerül, de ma még felmérhetetlen, hogy összességében mennyi pénzről lehet szó. Ez talán csak néhány év múlva válik kalkulálhatóvá – fűzte hozzá.
A jogalkalmazás átmeneti nehézségeiről szólva Bárándy Péter kifejtette: egy koncepcióváltás mindig okozhat zavarokat a szervezeteken belül. Ez türelmi idővel sem előzhető meg. A jelenlegi módosítások óta egyébként is eltelt fél év, az eredeti törvényt pedig fél évtizede szavazta meg a parlament. Ez pedig a miniszter szerint elegendő idő kell, hogy legyen a felkészülésre minden szervezetnél.
Bárándy Péter magyarázata szerint az átmeneti zavarok többnyire egyébként sem működésképtelenség formájában jelentkeznek, inkább úgy, hogy a jogszabály végrehajtói egy darabig hajlanak arra, az újat kicsit változott formában, de a régi tartalmakkal értelmezzék.
A miniszter a kétéves nyomozási határidővel kapcsolatban hangsúlyozta: ez nem az elévülés határideje. Kifejtette: amennyiben új tény, bizonyíték merül fel, elévülési időn belül ismét elrendelhető a két év után megszüntetett nyomozás. A két év pedig nem a nyomozás elrendelésétől, hanem a konkrét személy meggyanúsításától számít. Ha pedig egy bűncselekmény felderítése során meggyanúsítanak valakit, a vádemelési javaslathoz elegendő a két év.
