Július 1-jén életbe lép az új büntetőeljárási törvény, ami szerint a gyanúsítástól kezdve két évben maximálják a nyomozásra fordítható időt. Bárándy Péter igazságügyi miniszter szerint a súlyos, de a nyomozás szempontjából egyszerűbb bűncselekmények két év alatt mindenképpen lezárhatók. Egyedül a gazdasági bűncselekmények esetében okozhat gondot szerinte a szűkebbre szabott határidő. A nagy ügyekben sikerült határidőig lezárni a nyomozást, többsége ugyanakkor gazdasági ügy.
Az új büntetőeljárási törvény július 1-jén életbe lépő szabályai közül az egyik legfontosabb, hogy ezentúl a gyanúsítástól számított két év alatt le kell zárnia a rendőrségnek a nyomozást. Az előzetes letartóztatás idejét pedig három évben maximálja a törvény. Bevezetik az óvadék intézményét is. A módosítás miatt kedden hat fiatalkorú és kilenc felnőtt kerül szabadlábra, mivel ők már több mint három éve voltak előzetes letartóztatásban. Bárándy Péter igazságügyi miniszter egy újságírói kérdésre hétfői sajótájékoztatóján azt mondta: nem az a probléma, hogy ezek a személyek szabadlábra kerültek – valamennyiüket kisebb bűncselekmények elkövetésével gyanúsították -, hanem az, hogy ennyi ideig fogva tartották őket jogerős bírói ítélet nélkül.
A rendőrség az utóbbi hónapokban felgyorsította több ügyben is a nyomozást amiatt, hogy a törvény hatályba lépése előtt lezárhassák az ügyeket. Számos nagy nyilvánosságot kapott, többnyire gazdasági ügyben zárták le a a közelmúltban a nyomozást. Ilyen volt például az évek óta húzódó Postabank-ügy, amelyben vádat is emeltek már Princz Gábor volt Postabank-vezérigazgató ellen. Június végére lezárták a hátralévő agárügyeket is, legutóbb az Agrárinnovációs Kht. és a Concordia ügyét. Utóbbi esetében a hatóság végül 24 személynél zárta le a nyomozást vádemelési javaslattal, hűtlen kezelés, okirat-hamisítás és orgazdaság alapos gyanújával. Nem ússza meg a büntetést Szabadi Béla sem, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium volt politikai államtitkára ellen 2002-ben vádat emeltek, majd később újabb ügyekben gyanúsították meg. Az [origo]-t a Fővárosi Bíróságon úgy tájékoztatták, hogy Szabadi esetében azért nem tűzték még ki a tárgyalást, mert a védők az ügyek egyesítését kérték. Mivel azonban már valamennyi ügyben megtörtént a vádemelés, hamarosan döntenek az egyesítésről. Nyáron ítélkezési szünet lesz, így Szabadi ügyének tárgyalása ősszel kezdődhet meg. Szabadi 2001 óta van előzetes letartóztatásban.
Bárándy Péter úgy vélte: a legtöbb ügyben, ha már egyszer a gyanúsítás megtörtént, elegendő a két év nyomozási idő, amelynek a végén a törvény szerint kötelező a vádemelés, ellenkező esetben le kell zárni az ügyet. Egyedül a sokkal szövevényesebb gazdasági bűncselekmények esetében lehet attól tartani, hogy elhúzódik az ügy – állította a miniszter. A folyamatban lévő ügyekben szerinte azért sem kellett attól félni, hogy a nyomozók kapkodni fognak, mert a törvény koncepciója 1998 óta ismert, az elfogadása óta pedig fél éve volt a hatóságoknak felkészülni a változásokra. A kétéves határidő ugyanakkor nem egyenlő az elévülési idővel – mondta a miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. Amennyiben új tény, bizonyíték merül fel, elévülési időn belül ismét elrendelhető a két év után megszüntetett nyomozás. A két év pedig nem a nyomozás elrendelésétől, hanem a konkrét személy meggyanúsításától számít. Kedden hatályba lépnek a polgári perrendtartással kapcsolatos módosítások is, köztük, amelyik lehetővé teszi azt, hogy az ügyfél beperelje a bíróságot az ésszerű határidőt meghaladó időtartamú eljárások miatt.
