Az ENSZ Biztonsági Tanácsának május 22-én elfogadott határozata megadja a kellő felhatalmazást ahhoz, hogy magyar katonai egységek részt vegyenek az iraki helyzet konszolidálásában.
Valki László nemzetközi jogász az MTI-nek nyilatkozva elmondta: Magyarország katonai egységek kiküldésével jogszerűen működne együtt Irakban a megszálló hatalmakkal.
Valki László szerint a BT kompromisszumos határozata – érthető módon – nem foglal állást azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia jogszerűen indított-e háborút Irak ellen. A BT ugyanakkor “elismeri” az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának “mint megszálló hatalmaknak különleges jogait, felelősségét és kötelezettségeit”.
A BT a preambulum értelmében tudomásul veszi, hogy Irakban “más államok, amelyek nem minősülnek megszálló hatalmaknak”, a megszálló hatalmak fennhatósága alatt tevékenykednek.
– A határozat nem tartalmazza a “békefenntartó erők” kifejezést, ezt ugyanis csak az ENSZ által szervezett és irányított fegyveres erőkre alkalmazzák. Az a megfogalmazás azonban, miszerint az iraki stabilitás és biztonság megteremtéséért és fenntartásáért a megszálló hatalmak felelnek, értelemszerűen hasonló jellegű – adott esetben harmadik országok által kiküldött – fegyveres erők közreműködését feltételezi – mondta Valki László.
Hozzátette, hogy a konkrét felkérés értelemszerűen nem az ENSZ-től, hanem a megszálló hatalmaktól érkezik.
A nemzetközi jogász elmondta, hogy ezekből következően a Magyar Köztársaság katonai egységek kiküldésével eleget tenne a Biztonsági Tanács felkérésének és hozzájárulna az iraki stabilitás és biztonság megteremtéséhez, ezen túl jogszerűen működne együtt Irakban a megszálló hatalmakkal, ugyanakkor nem minősülne megszálló hatalomnak.
