Az ombudsmani hivatal vizsgálatot indított a betegjogok érvényesülése ügyében, amelynek eredményeként az eutanázia kérdése akár visszakerülhet az Alkotmánybíróság elé.
Ezt Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese közölte keddi sajtótájékoztatóján, amelyen beszámolt az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett, az eutanáziával kapcsolatos elutasító döntéséről alkotott véleményéről.
Meggyőződése szerint ha az Alkotmánybíróság megsemmisítette volna a kifogásolt rendelkezéseket, akkor a parlament liberálisabb szabályozást fogadott volna el a passzív eutanáziáról.
Takács Albert “különösnek” nevezte a testület döntését, hiszen bár “nagy hangon” kimondta az aktív eutanázia tilalmát, ugyanakkor nem orvosolta azt a problémát, hogy ilyen laza tartalmú jogszabályt nem lehet megfogalmazni.
Elmondta: bár a betegjogok Lenkovics Barnabás ombudsmanhoz tartoznak, az azok érvényesüléséről folyó, az eutanáziához is kapcsolódó vizsgálatot ő vezeti.
A hivatalból indított vizsgálat keretében az egészségügyi minisztérium mellett kórházfenntartó és egészségügyi szolgáltató intézményeket is megkeresnek az egészségügyi törvény előírásaival kapcsolatban.
Takács Albert szerint az előreláthatólag fél évig tartó vizsgálat esetleg kiindulópontot jelenthet ahhoz a következtetéshez, hogy a szabályozást annak hibái miatt nem alkalmazzák, “nem vált élő joggá”.
Hozzátette: tendenciákat kellene felvázolni, a hiányosságokra rámutatni, talán arra, hogy a törvény, noha alkotmányos, nem érvényesül a gyakorlatban.
– Én semmiképpen nem vagyok eutanázia-aktivista – szögezte le Takács Albert, hozzátéve, hogy az eutanáziát nem tartja követendőnek vagy jónak, jogilag semlegesen igyekszik közelíteni a kérdéshez.
Az alkotmányjogász szerint az Alkotmánybíróság döntését tiszteletben kell tartani, de nem feltétlenül kell tisztelni. Az MTI kérdése kapcsán hozzátette: szerinte nincs akadálya annak, hogy ombudsmanként civilizált ítéletet mondjon az Alkotmánybíróság döntéséről.
Takács Albert 1993-ban még alkotmányjogászként Kmetty Ildikó ügyvéddel nyújtotta be az ügyben az első indítványt azzal a céllal, hogy a betegek önrendelkezési jogát az eutanázia valamilyen formájára vonatkozóan elfogadtassák.
Mivel az 1997-es egészségügyi törvény megteremtette a betegek önrendelkezési jogát, korlátozottan teret engedve a passzív eutanáziának, az indítvány okafogyottá vált.
Második, 2001-es indítványukban már az új egészségügyi törvénynek az önrendelkezési jogra és a passzív eutanáziára vonatkozó szabályozását kifogásolták, véleményük szerint a törvényi rendelkezések szükségtelenül és aránytalanul akadályozzák a beteget önrendelkezési jogának gyakorlásában.
Takács Albert és Kmetty Ildikó új beadványukkal a “törvényi nehezékek” megszüntetését kívánták elérni egy jobb, rugalmasabb, kevésbé bürokratikus szabályozás érdekében.
