Tizenöt civil szervezet közleményben tiltakozik az Országos Rádió és Televízió Testület csütörtöki döntése ellen, amely kizárt számos társadalmi szervezetet a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió kuratóriumába jelentkezők közül.
A Honfoglalás 2000 Egyesület, a Kovács Imre Társaság, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége, a Napoleon Társaság, az Országos Széchenyi Kör, az “Asszonyok a nemzeti egységért” mozgalom, a Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Görgey Kör, a Magyar Asszonyok Ezredévi Szövetsége, a Budai Margitosok Baráti Köre, a Szentendrei Ferences Gimnázium Öregdiákjainak Országos Egyesülete, a Zonta Budapest City Club, a MAKACS és a Magyar Piarista Szövetség közleményben tiltakozik az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2003. április 24-ei döntése ellen, mellyel információjuk szerint számos civil szervezetet zárt ki a három közszolgálati médium (a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió) törvényes működéséért felelős kuratóriumokba nyilvántartásba vétel céljával jelentkező szervezetek listájáról.
Mint közleményükben írják “ez a jogellenes diszkrimináció olyan civil szervezeteket is érint, amelyek a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (médiatörvény) hatályba lépését követően már több alkalommal vettek részt a közszolgálati médiumok tulajdonosi jogait gyakorló kuratóriumok munkájában”.
Meglátásuk szerint “az ORTT már a március közepén (a törvényben előírt határidő után másfél hónappal) közzétett felhívásában megpróbálta a törvény szövegének egy alaptalan értelmezésével szűkíteni a jelentkezők körét. A felhívás szövegéből világosan látszott, hogy a testület saját hatáskörén, és eddigi, évek óta egységes elvek alapján folytatott jogalkalmazói gyakorlatán, illetve nem utolsó sorban a törvény előírásain is túllépve új, önkényes jogértelmezésen alapuló elbírálási gyakorlatot kíván bevezetni.”
A civil szervezetek véleménye szerint “a törvény az ORTT-re nézve is kötelező, sőt mivel éppen a média területén vannak hatósági felhatalmazásai, különösen érzékenyen figyelnie kellene eljárásainak pontos, jogkövető módjára. A testület változatlan törvényi feltételek mellett nem szűkítheti önkényesen a társadalmi szervezetek egy részének törvényben biztosított jogát ahhoz, hogy részt vehessenek a közszolgálati médiakuratóriumok munkájában. Az ORTT a jogbiztonság alapjait sérti meg, ha ötletszerűen eddigi jogalkalmazásával ellentétes elbírálási gyakorlatot vezet be. Jogsértő döntése súlyosságát fokozza, hogy ezt éppen a médiatörvény érvényesülésének legfontosabb őreként, médiahatóságként teszi.”
Mint a civilek írják, “miután a testület felhívásában arról tájékoztat, hogy a jelentkezőket minősítő döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye, levelünkkel a Magyar Köztársaság három legfőbb közjogi méltóságához fordulunk. Kérjük, hogy közbenjárásukkal segítsék elő, az ORTT rendkívüli ülésén döntsön az alaptalanul elutasított szervezetek nyilvántartásba vételéről és még a sorsolás előtt, reális időben történő értesítésükről (akár a sorsolás további elhalasztása árán is).”
Az aláírók levelüket azzal zárják, hogy “bízunk benne, hogy az ország felelős vezetői is európai jogállamiságunkhoz méltatlannak ítélik az ORTT eljárását, és kérésünk meghallgatásra fog találni. Reméljük, módot találnak arra is, hogy a testület a jövőben egy jogállamhoz méltóan tájékoztathassa az érdekelteket a jogorvoslat lehetőségéről. A közszolgálati média körüli állapot kapcsán ugyanis már a civil Magyarország megbecsülése, az állam működésének elvi alapjai, másként fogalmazva a jogállamiság tiszteletben tartása a tét.”
