Egyetlen szó miatt alapjaiban megváltozhat az orvosi műhibaperek ítélkezési gyakorlata – írja a Magyar Hírlap. Az egészségügyi törvénymódosítás tervezete szerint az orvosnak elvárható gondossággal kell ellátnia betegét, a jelenlegi szövegben ez még így szerepel: az elvárható legnagyobb gondossággal.
Több műhibaperes ítéletben hivatkozik a bírói végzés az egészségügyi törvény azon passzusára, miszerint az orvos, vagy az intézmény nem az “elvárható legnagyobb gondossággal” járt el. Erre alapozott például az az ítélet is, amely a Madarász Utcai Gyermekkórházban egy hibás kezelés miatt maradandó károsodást szenvedett csecsemő szüleinek 50 milliós kártérítést ítélt – írja a Magyar Hírlap. A lap úgy tudja, hogy a parlament elé olyan módosítás kerül a napokban, amely szerint az orvosoknak már nem az “elvárható legnagyobb gondossággal”, csupán “elvárható gondossággal” kell eljárniuk. Harmat György, a Madarász Utcai Gyermekkórház igazgatója elmondta, könnyebb lett volna a kórháznak, ha a “legnagyobb” jelző már korábban kikerült volna a törvényből.
A látszólag jelentéktelen módosítás alapvetően érinti az egészségügyi szolgáltatók szakmai felelősségét, a kártérítési felelősséget – mondta a Magyar Hírlapnak Simon Tamás ügyvéd. A Magyar Orvosi Kamara szerint a legnagyobb gondosság kifejezéssel az a baj, hogy a bíróság értelmezésében ez azt jelenti, az orvos semmilyen körülmények között nem tévedhet. A változtatás ezzel szemben megteremti az egyedi mérlegelés lehetőségét – véli Huszár András, a kamara orvosetikai bizottságának elnöke. Huszár szerint a műhibaperek során megítélt kártérítésnek is határt kell valahogy szabni, mert az egészségbiztosító kasszája zárt, a kórházak nem költhetnek korlátlanul. Gyakran előfordult, hogy a megítélt horribilis kártérítési a kórházak működését is veszélyeztette.
Az ügyvéd szerint azonban a “legnagyobb gondosság” nem objektív felelősség, ahogy azt a Magyar Orvosi Kamara egy ítéletből megállapította. Az nem egy általános, hanem egy adott helyzetben általában elvárható magatartást jelent. Simon Tamás szerint erre utal a törvény szövegének az a része, hogy az “ellátásban részt vevőktől elvárható”, ami nem konkrétan egy személyre utal. Az ügyvéd szerint a törvényjavaslatban felvetett megoldás alapjaiban változtatna meg egy fontos betegjogot ezért nem valósítható meg. Ráadásul az egészségüggyel szembeni negatív érzéseket is erősítené, hiszen az egészségügyi szolgáltatók azért alakítják át a jogszabályt, hogy csökkenjen a felelősségre vonhatóság mértéke, vagyis a célhoz rendelik az eszközt – írja a Magyar Hírlap.
