Magyarország korrupciós fertőzöttségéről sok téveszme kering, pedig e téren nem térünk el a közép-európai átlagtól – mutatott rá Bárándy Péter igazságügy-miniszter A törvényhozás a korrupció ellen című konferencián tartott bevezetőjében.
A fővárosban csütörtökön megrendezett tanácskozáson a miniszter megjegyezte: néhány, nem biztos, hogy egzakt, jó szándékú felmérés szerint ugyan Magyarország rendkívül korrupt, ám ezzel szemben az a fontos, hogy a valóságos helyzettel legyünk tisztában. A ténylegesen fennálló problémákra keressünk válaszokat, ne legyen indokolatlan bűntudatunk, illetve ne fogjuk fel megváltoztathatatlan csapásként a helyzetet. Az üvegzseb-program, a közpénzek magánszférába áramlásának ellenőrzése kapcsán a miniszter hangsúlyozta: most először érzékelhető az, hogy a kormány a korrupciós csatornák változásainak nyomon követésére, kontrollálására is gondot fordít. Az eddigi kormányzatok tevékenysége ugyanis pártállástól függetlenül csak arra szorítkozott, hogy elszigetelt módon szigorítsák egy-egy korrupciós jelenség büntetőjogi megítélését.
Bárándy Péter azt fejtegette: a korrupció olyan, mint a víz, ha valahol gátat vetnek, másfelé keres magának utat. Amennyiben azonban sikerül kevésbé veszélyes területekre visszaszorítani, azt máris eredményként könyvelhető el. Hozzátette: a korrupció kezelésében nem a büntetőjog a legfontosabb eszköz, ez inkább csak egy üzenet lehet a társadalom számára. Már csak azért is, mert a korrupciós cselekményeknek csupán mintegy 1 százaléka válik ismertté. A miniszter kifejtette: a pénzmosást például 1994 óta szankcionálja a magyar büntetőjog, a szabályozás szinte évről évre változik, de eddig még egyetlen jogerős elmarasztaló ítélet sem született. Bárándy Péter elmondta: a hazai korrupcióellenes büntetőjogi kodifikáció az utóbbi időben már szinte kizárólag az ENSZ-, illetve az EU-kívánalmak teljesítése jegyében zajlik. Ez is azt jelzi, hogy a korrupció nemcsak hazánkban, de az egész világon súlyos probléma.
Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék főigazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a korrupció egyik fő oka az alacsony fejlődési, illetve jövedelmi színvonal. Továbbá ismert az is, hogy a valóságos demokrácia, a politikai váltógazdálkodás körülményei között senki sem bízhat abban, hogy visszaélései hosszú ideig titokban maradhatnak. Az ÁSZ munkatársa elmondta: jelentős korrupciós kockázat nemzetközi viszonylatban és itthon is a közbeszerzések területe, illetve régiónkra jellemző még a gyenge belső ellenőrzés. Ez utóbbiról szólva a szakértő megjegyezte: az EU országjelentései is kiemelik a belső ellenőrzés megerősítésének szükségességét. Ennek eszközrendszere ugyanis az elmúlt évtizedben szétesett, ugyanakkor sokan túlzott illúziókat fűztek a külső ellenőrző intézmények, illetve a liberális piacgazdaság önszabályozó mechanizmusainak hatékonyságához.
