Elkészült a státustörvény módosítását célzó legújabb kormányzati tervezet. A Magyar Hírlap birtokában lévő dokumentumból kiderül, hogy a kabinet több ponton figyelembe venné az Európai Unió és a szomszédok kifogásait, de bővítené a kedvezmények körét is. A kormány kompromisszumos javaslatot tesz az EU-csatlakozás utáni státusmegoldásokra.
Az eredetileg elképzeltnél sokkal árnyaltabb megfogalmazást ajánl a kabinet a módosított kedvezménytörvény tervezetének azon pontjára, amely a Magyarország és szomszédai európai uniós csatlakozása utáni helyzetről rendelkezik. Eddig ugyanis arról lehetett tudni, hogy a jogszabály kimondaná: az uniós tagállamokra a jogszabály nem vonatkozna. A gondolat azonban komoly bírálatokat váltott ki ellenzéki és határon túli körökben, így a most elkészült javaslat már csak annyit mond: “a törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetésének időpontjától az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 12. cikkével összhangban kell alkalmazni.” Az említett cikk szerint “a szerződés alkalmazási körében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetés”. Azaz, vélik szakértők, a kabinet megpróbálja elkerülni a sarkos kitételeket, remélve, hogy a most kezdődő egyeztetéseken e pontot éppen úgy sikerül elfogadtatnia a hazai pártokkal és a határon túli szervezetekkel, mint az Európai Unióval vagy a szomszédos államokkal.
A tervezet számos ponton módosítaná a jogszabályt: néhány ponton bővíti a kedvezményeket, és figyelembe vesz több külföldi kifogást. Ami a kedvezményeket illeti, a 6 és 65 év közöttiek utazási kedvezményeit a jelenlegi négy útról négy menettértire változtatná, miközben lehetővé tenné, hogy az oktatási támogatások ne csak akkor járjanak, ha egy családban legalább két gyerek magyarul tanul.
Itt azonban ismét vita várható, a tervezet ugyanis nem a gyerekeket nevezi e támogatás kedvezményezetteinek, hanem úgy fogalmaz: “a szomszédos államban a nevelést vagy oktatást magyar tannyelven végző, alap- vagy középfokú oktatási intézmény mellett működő szülői vagy pedagógusszervezet (…) az intézményben tanuló kiskorú után nevelési vagy oktatási támogatásban, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásban részesülhet.” Ezzel Budapest elejét veheti a személyre szóló támogatások – szlovák és európai – bírálatának, ám ellenkezésbe ütközhet a határon túl, és vitathatja a megoldást az ellenzék is. Mert igaz ugyan, hogy az említett szervezetektől a családok megkaphatják a támogatást, mégsem ők a közvetlen címzettek.
