Miközben Európában jobbára polgári perek indulnak szoftverkalózkodási ügyekben, hazánkban többnyire büntetőeljárást indítanak ilyen esetben. Az Artisjus, illetve a Business Software Alliance (BSA) jogásza egyetért abban, hogy szükség lenne szabálysértési értékhatár meghúzására ilyen ügyekben. A vita most azon parázslott fel újból, hogy a nem jogerősen elítélt Vámosi Zsolt ügyében petíció terjed a neten.
A Petitiononline.com oldalon megjelent egy petíció a múlt héten nem jogerősen elítélt Vámosi Zsolt ügyében. A felhívás aláírói azt követelik a jogalkotóktól és a parlamenttől, hogy a jogosulatlan szoftverhasználat ne bűncselekménynek minősüljön, hanem kerüljön át a polgári törvénykönyvbe. Szinger András, az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda jogásza az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy a hazánk által is vállalt nemzetközi szerződések igen szűk mozgásteret hagytak a jogalkotóknak a szerzői és szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos jogszabályok 1993-as megalkotásakor. Ugyanakkor a szakember kérdésünkre egyetértett azzal, hogy esetleg érdemes lehet a “szoftverkalózkodás” esetében is egy szabálysértési értékhatárt meghúzni.
A felvetéssel egyetértett a BSA jogásza is. Novák Tamás lapunknak úgy fogalmazott, hogy ő szakértőként már korábban kezdeményezte szabálysértési értékhatár megállapítását szoftver-ügyekben, a kezdeményezés azonban elbukott, egyesek szerint a rendőrség ellenállásán. A rendőrség két okból nem támogatta a szabálysértési értékhatár megállapítását. Az egyik érv az volt, hogy ezzel jelentősen megnőne munkájuk mennyisége, Novák szerint azonban ez relatív. Azt ugyanakkor Novák is elismerte, hogy a másik érv nehezen támadható. A rendőrök ugyanis úgy vélték, hogy egy alacsonyabb értékhatár esetében a szabálysértési eljárásban kiszabható (anyagi) büntetési tételek arányosan nagyobbak, mint a BTK által szabályozott joghátrányok. Ez alapján megrovás, próbára bocsátás, felfüggeszett büntetés is kiszabható. Novák úgy vélekedett, hogy a szabálysértési értékhatárt 50 ezer forint körüli értéknél lenne célszerű meghúzni. Ebbe nagyjából néhány másolt játékszoftver otthoni használata fér bele.
Szinger lapunknak azt is elmondta, hogy Európa más államaiban – ismeretei szerint – a BSA főként polgári pereket indít, és kisebb számban kezdeményez büntetőeljárást. Ezt egyébként a BSA korábbi nyilatkozataiban azzal támasztotta alá, hogy a honi polgári eljárásjogi környezet nem kedvez a polgári pereknek. Ennek oka, hogy az alperesnek a bizonyítási cselekményeket megelőzően bőven van ideje a nem jogtiszta szoftvertől megszabadulni. “A fejlettebb európai államokban már a nem jogtiszta szoftverek használata is alacsonyabb szintű” – indokolta a fenti eltérést Novák. A jogász szerint határainkon belül mostanra sikerült 50 százalék alá szorítani a lopott szoftverek alkalmazását, míg Nyugat-Európában ez 30-40 százalék között alakul. A szakember szerint azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az “ügyfelek fizetőképesebbek”, azaz a vagyonjogi megállapodásokat könnyebb végrehajtani. Novák azonban azt is hozzátette: tudomása szerint minden államban hoztak már végrehajtandó szabadságvesztésről szóló ítéleteket is.
