A tulajdonjog védelme fontosabb a szociális biztonsághoz való jognál – derül ki az Alkotmánybíróság (Ab) önkényes lakásfoglalókkal kapcsolatos állásfoglalásából. Eszerint alkotmányos az a rendelkezés, mely szerint a jegyző intézkedhet az önkényesen elfoglalt lakás kiürítéséről. Az állam csak akkor köteles fedelet adni a kilakoltatottak feje felé, ha közvetlen életveszély fenyegeti őket – mondta ki az Ab.
Nem alkotmányellenes az önkényes lakásfoglalás megakadályozása, felszámolása érdekében az Országgyűlés által 1999-ben és 2000-ben elfogadott jogszabály-módosítások – tartalmazza az Alkotmánybíróság hétfői határozata. A módosításokkal ugyanis újraszövegezték az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére irányuló bírósági végrehajtás szabályait, beiktatták a szabálysértésekről szóló törvénybe az önkényes beköltözést. A változtatással lehetővé vált, hogy a jegyző rendelkezzen az önkényesen elfoglalt lakás kiürítéséről.
Nem sérti a szociális biztonsághoz való jogot az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére irányuló eljárás, valamint az önkényes lakásfoglalás szabálysértéssé minősítése – állapította meg az Alkotmánybíróság. A határozat szerint a kilakoltatott önkényes lakásfoglalók szállásának biztosítására csak akkor köteles az állam, ha azok életét közvetlen veszélyhelyzet fenyegeti. A lakás nélkül maradtak nem oldhatják meg lakhatási gondjaikat mások tulajdonának a megsértésével – áll az Ab határozatában. Az államnak az önkényes lakásfoglalókkal szemben is kötelezettsége a tulajdonjog védelme, ezért az államnak hatékony eljárási formát kell biztosítani kilakoltatásukra.
Az, hogy az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének elrendelése a jegyző hatáskörébe tartozik, nem alkotmánysértő az Alkotmánybíróság álláspontja szerint. A közlés szerint a bírósághoz fordulás joga nem sérül azáltal, hogy a jegyző is jogosult az önkényesen elfoglalt lakások kiürítésével kapcsolatban az eljárás lefolytatására. A jegyző határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól minden esetben kérni lehet. Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti a jogbiztonságot az, hogy a jogalkotó nem határozta meg az önkényesen elfoglalt lakás fogalmát. Az országgyűlés a szabálysértési törvényben meghatározta az önkényes beköltözés tényállását, a szabályozás nem teremt alkalmat az önkényes jogalkalmazásra – tartalmazza a közlemény. A jogbiztonságból nem következik a jogalkotónak olyan kötelezettsége, hogy minden fogalmat minden jogszabályban külön meghatározzon.
