Furcsa rendelettel kíván harcolni a feketekereskedelem ellen a pénzügyi tárca. Előírná, hogy húszezer forint feletti vásárláskor mindenki kapjon áfás számlát, aki egy-egy árucikkből kereskedelmi mennyiségnek megfelelőt vásárol. Az, hogy mi minősül ilyennek értékfüggő. Egy karton tej például már annak számítana. A meghatározott mennyiség ötszörösét már csak vállalkozás veheti meg.
Március elsejétől, aki vásárlásonként húszezer forintnál többet költ, számíthat arra, hogy áfás számlát adnak neki, ha akarja, ha nem. Ehhez csupán az kell, hogy – a nagy összegű költés mellett – bizonyos árucikkekből kereskedelmi mennyiséget vásároljon. A pénzügyi tárca a Népszabadság birtokába került rendelettervezete szerint háromezer forintnál kevesebbe kerülő cikkekből tízet kell venni ahhoz, hogy kötelezően áfás számlát kapjon valaki. Ötvenezer forintnál drágább cikkek esetén már két áru is elegendő ehhez. Vagyis: egy karton tej, vagy két karton ásványvíz megvásárlása, úgy kiegészítve más termékek beszerzésével, hogy a számla átlépi a húszezer forintos “álomhatárt”, elegendő ahhoz, hogy a kötelezően kiadandó áfás számla megvárására szólítson fel az eladó.
A rendelet másik pontja szerint azoknak, akik a meghatározott mennyiségek ötszörösét veszik meg, már áfaalanyiságukat is igazolniuk kell. Vagyis: három rekesz (hatvan üveg) sör megvásárlása a pénzügyi tárca szerint már olyan nagykereskedelmi tevékenység, amit csak cégek, egyéni vállalkozások folytathatnak. Más kérdés, hogy ehhez már jövedéki engedély is kell a vevőnek. Szeszes italt magánszemély ugyan vehet nagyobb tételben, ám ezt vállalkozás (áfaalany) már csak a speciális jövedéki engedély birtokában teheti meg.
A rendelet elvben a feketekereskedelem elleni harcot szolgálná. Nyugtát eddig is kapnia kellett mindenkinek – a pénztárgép automatikusan adja a blokkot. A Pénzügyminisztérium szerint a nyugtákkal – mint a rendelettervezet indokolásából kiderül – “az áruk útja mennyiségben nem követhető, vagyis – különösen az import eredetű termékek – ellenőrizhetetlen módon adózás nélkül szívódhatnak fel a kereskedelemben”. A PM által emlegetett probléma az, hogy jó pár olyan kereskedő (vendéglátós) van, aki portékái beszerzésekor azért nem kér számlát, hogy így ne maradjon nyoma annak, kitől, mikor, miből, mennyit vásárolt. Mivel ő nem mindig ad nyugtát, a beszerzések elfedésével könnyen eltitkolhatja vállalkozása valós forgalmát, amivel jelentős mértékű adó befizetésétől tekinthet el. Az áfás számla viszont tartalmazza a vevő adatait, és – nem utolsósorban – az értékesített áru pontos megnevezését is. Így elvben minden olyan áru útja nyomon követhető lenne, amelyet kereskedelmi céllal adnak el.
