Magyarországon is lehetőség lesz arra 2003-tól, hogy kisebb súlyú polgári jogvitáinkat a bíróságon kívül, szakemberek segítségével rendezzük, mivel a parlament keddi ülésén nagy többséggel elfogadta a közvetítői tevékenységről szóló törvényt.
A közvetítői tevékenységgel foglalkozó Partners Hungary Alapítvány egyik munkatársa az [origo]-nak elmondta: a mediációnak az Egyesült Államokban van a legnagyobb sikere, de Nyugat Európában is népszerű a jogviták ilyen úton való rendezése. Az Egyesült Államokban például bizonyos ügyekkel addig nem lehet bíróság elé fordulni, amíg az át nem esett mediációs eljáráson. Az alapítvány munkatársa szerint a mediáció azért olyan sikeres sok országban, mert a közvetítő munkája során nem avatkozik bele a felek döntéseibe, csak a kommunikációjukat segíti. Ennek köszönhetően a két fél az eljárás egésze alatt a kezében tarthatja a döntéseket, szemben a bírósági eljárással, ahol a felek közös megegyezéssel a bíróság hatáskörébe utalják a döntés jogát. A közvetítői tevékenység célja, hogy a kisebb horderejű polgári jogvitákra ne a sok időt és pénzt felemésztő bírósági eljárásokon, hanem peren kívül, a felek közös megegyezésével szülessen megoldás. A mediátor tevékenysége abban is különbözik a bíróságétól, hogy a közvetítő nem a felelősség megállapítására törekszik, hanem csak közvetít az egyezség létrejötte érdekében. Az eljárás teljes mértékben önkéntes, így a létrejött megegyezés általában minden érintett számára elfogadható.
Mediátor bárkiből lehet, aki megfelel a tövényi feltételeknek. Az illető nem lehet például büntetett előéletű és felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. A közvetítői tevékenység folytatásához el kell végezni egy tanfolyamot és meghatározott időszakonként szakmai továbbképzésen kell résztvenni mindenkinek. Bár a közvetítői tevékenységért díjat kell fizetni és a mediátor kérheti bizonyos költségeinek a megtérítését is, szakértők szerint a közvetítői mediáció egyik legnagyobb előnye, hogy költsége még így is jóval elmarad a bírósági eljárás költségétől. A mediátorok tevékenységét éves beszámolóik alapján az Igazságügy Minisztérium ellenőrzi. Ha több alkalommal is panasz merül fel egy mediátor tevékenységével kapcsolatban, akkor az igazságügyminiszter elveheti működési jogát. Az alapítvány munkatársa az [origo]-nak elmondta: azokban az országokban, ahol a mediátori tevékenység már működik egy ideje, szakmai szervezetek is ellenőrzik a közvetítők munkáját. Ausztriában például a mediátorok szakmai szervezete vizsgál meg minden közvetítői tevékenységgel kapcsolatos panaszt. Ha a testület a kifogást jogosnak ítélik, akkor kártérítést fizet a rossz mediátori munka miatt. A mediáció során létrejött megegyezés nem kötelező érvényű. Ha valamelyik fél elégedetlen az eredménnyel, akkor az ügyet bíróság elé is viheti.
