Az orosz elnök hétfőn megvétózta a sajtótörvény módosítását, amelyet a moszkvai túszdráma után, a terrorizmus elleni harc érdekeire fogadott el az orosz törvényhozás két háza.
Lépését az államfő az orosz tömegtájékoztatási szervek vezetőivel folytatott esti megbeszélésén jelentette be. Közlése szerint döntéséről levélben tájékoztatta a Gennagyij Szeleznyovot, az állami duma és Szergej Mironovot a szövetségi tanács (felsőház) elnökét.
A módosítást heves hazai és külföldi tiltakozás kísérte, az aláírás megtagadására szinte valamennyi orosz és számos külföldi újságíró-szövetség, szakmai szervezet felkérte Putyint. Orosz megfigyelők nem zárják ki, hogy az újságírók által “cenzúratörvénynek” nevezett jogszabály-módosítás kérdése felvetődött Putyin és George Bush amerikai elnök pénteki Carszkoje Szelo-i megbeszélésén is.
A módosítás egyebek mellett megtiltotta volna információk közzétételét az antiterrorista akciók technikai, szervezési részleteiről, illetve a terrorista propagandának minősíthető vélemények közzétételét. A média képviselői szerint a gyakorlatban ez azt jelentette volna, hogy a túszdrámához hasonló helyzetekben a biztonsági szolgálatok a nyilvánosság teljes kizárásával, minden kontroll nélkül tevékenykedhetnének. “Ezután kimenetelétől függetlenül minden túsz-szabadító akció sikeres lesz Oroszországban” – jegyezte meg keserűen egy moszkvai újságíró a parlamenti döntés után.
A törvényhozás döntését egyébként Szeleznyov éppen hétfőn, egy külföldi újságírókkal folytatott sajtóbeszélgetésen vette védelmébe. Az alsóházi elnök szerint a módosítás nem tartalmaz semmilyen “szörnyűséget”, és elfogadását elsősorban a sajtónak a moszkvai túszdráma idején tanúsított magatartása tette szükségessé. “Az ilyen drámák idején az emberi életek védelme a legfontosabb, elemezni, vitatkozni később is lehet” – mondta.
A politikus bírálta például a televíziókat, amiért azok beszámoltak arról, hogy az Alfa kommandó a Dubrovka színház belső elrendezését tanulmányozza – holott mindenki tudta, hogy az épületet megszállva tartó csecsen terroristák is nézik a TV-t. Ennek kapcsán aláhúzta ugyanakkor több hivatalos személy felelőtlenségét is. Ugyancsak hibásnak nevezte az állami illetékeseket, amiért rosszul szervezték meg a média hivatalos tájékoztatását, így az újságírók kénytelenek voltak “maguk rohangálni a hírek után”.
Bizonyos fokú felelősséget az újságírói érdekképviselet is elismert a Putyinhoz intézett nyílt levélben – Szeleznyovhoz hasonlóan részben a hivatalos intézmények szervezetlenségét okolva. Álláspontjuk szerint azonban az ilyen anomáliákat a média önszabályozásával, és nem cenzúrával kell megoldani.
Felmérések alapján az oroszországi polgárok 76 százaléka volt elégedett a sajtó munkájával a túszdráma napijaiban. A közvélemény körében is felháborodást keltett viszont, hogy számos médium már a színház elfoglalásának estéjén részletesen ecsetelte, hogy néhány túsznak milyen menekülési útvonalon sikerült kiszöknie az épületből.
