Közel 400 millió forint értéket képvisel az a 30 festmény, amelynek kiadásáról szerdán első fokon döntött a Fővárosi Bíróság – az 1948-ban letétbe helyezett képeket a Herzog-család utódjai szerették volna visszakérni az államtól.
Herzogék leszármazottai a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a magyar állam ellen indítottak polgári pert, melyben többek között Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan, Benczúr Gyula és Barabás Miklós alkotásait szeretnék visszakapni. A kereset szerint a Herzogék 1948-ban kötöttek letéti szerződést a Szépművészeti Múzeummal, és a gyűjteményt átadta ideiglenes megőrzésre. A házaspár utóbb az Egyesült Államokba távozott, ahol amerikai állampolgárságot kapott. A képek kiadását már 1954-ben kérték, de a magyar hatóságok elutasították azzal, hogy a műkincseket nem lehet kivinni az országból.
A keresetlevél szerint 1999-ben, illetve 2001-ban a család képek kiadására vonatkozó kérését ismételten elhárították a magyar hatóságok. Akkor a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma azzal érvelt, hogy a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok között 1973-ban megkötött, az amerikai állampolgároknak a magyarországi államosítás, kisajátítás nyomán keletkezett igényeit rendező vagyonjogi egyezmény értelmében a vitatott festmények állami tulajdonba kerültek. A Fővárosi Bíróság szerdai ítéletében Herzogéknak adott igazat, eszerint sem államosítás, sem kisajátítás nem történt. Azzal érvelt, hogy a jogvita eldöntése szempontjából nem az 1973-as egyezmény az irányadó, hanem a család és a Szépművészeti Múzeum között 1948-ban ideiglenes őrzés céljából megkötött letéti szerződés.
Az FB a per második tárgyalásán úgy döntött: a nem jogerős ítélet alapján bírósági letétbe kell helyezni a 30 festményt, amelynek tulajdonjoga a képeket a múzeumban elhelyező Herzog házaspár utódjait illeti. A jogerős döntésig a képek mindenképpen eddigi helyükön, a múzeumokban maradnak. Egy festmény tulajdonjogát a bíróság nem tudta megállapítani, így arra vonatkozóan a keresetet elutasította. Herzogék elmondták: a jogerős ítéletet követően egy másik eljárás dőnti el, hogy védetté nyilvánítják-e a képeket. A védetté nyilvánított festményeket még a magántulajdonos sem viheti ki az országból. Az alperes képviselői a tárgyalást követően elmondták, hogy fellebbezést nyújtanak be az elsőfokú ítélet ellen. Így a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik a műkincsper.
