Bár Magyarország a szociális ügyek uniós jogharmonizációja tekintetében jól áll, elmarad a törvények betartása, a jogsérelmek szankcionálása.
A szociális terület gondjairól, feladatairól tartottak tegnap szakmai konferenciát a szociális munka napja alkalmából a Duna Palotában. Az EU-csatlakozás szociális dilemmái címmel Könczei György, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karának főigazgatója nyitóelőadásában megállapította, hogy hazánknak az uniós jogharmonizáció terén már nincs teendője a szociális területen. Mindazonáltal oka sincs az ünneplésre – mondta -, mert a törvények hiányos betartása és a jogsérelmek szankcionálásának elmaradása miatt mégis jelentős a hátrányunk. Az egyik legfontosabb probléma, a szociális kirekesztés, fennmaradt, s az előadó szerint folytatódik a társadalom szétszakadása.
Könczei szerint jogilag tilos ugyan Magyarországon a munkaerő-piaci diszkrimináció, a fogyatékosok körében mégis aránytalanul magas a munkanélküliség. Több ciklusban is sikertelenek maradtak az antidiszkriminációs törvény, illetve az esélyegyenlőségi jogszabály megalkotására irányuló erőfeszítések – hangsúlyozta. Súlyos problémákat vet fel a hátrányos helyzetű csoportok – a fogyatékkal élők, a cigányok – kiszolgáltatottsága, a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőtlenség. A főigazgató úgy látja: sötét képet festhetünk a szociális párbeszédről, van még mit átvennünk az uniós országok gyakorlatából.
A Szociális Szakmai Szövetség vezetője, Ferge Zsuzsa a megfelelő intézményhálózat kiépítését hiányolta. Kiemelte, hogy a gyermekvédelmi szolgálatokkal jobban állunk, ezek a településeknek már csak a 15 százalékában hiányoznak. Rosszabb a helyzet a családsegítő szervezetekkel: csaknem kétmillió ember ellátatlan országszerte, mivel az ötezer lakos alatti településeken nincs ilyen intézmény. A helyzetet a professzor asszony a szociális munkások fluktuációjával és a szakemberhiánnyal magyarázta.