Jövő év közepén összevonják az államháztartási reform keretében két éve létrejött Magyar Államkincstár Rt.-t és az Államháztartási Hivatalt (ÁHH), amelyek a továbbiakban Magyar Államkincstár néven működnek tovább.
A takarékosabb és hatékonyabb szervezet létrehozását célzó fúzió nagy vesztesei a kincstár alkalmazottai lehetnek, akiknél 2003 közepétől közalkalmazotti fizetés váltja fel a piaci bért – írja a Napi Gazdaság. A jövőre fuzionáló szervezeteket az államadósság folyamatos törlesztését és megújítását végző Államadósság Kezelő Központtal (ÁKK) egy időben, 2000 márciusában hozták létre. A Magyar Államkincstár Rt.-t a kincstár pénzintézeti típusú feladatainak ellátásával, az ÁHH-t pedig a költségvetési folyamatok lebonyolításával és ellenőrzésével bízta meg a kormányzat. A hivatalos magyarázatok szerint a szervezeti átalakulást ekkor is a közpénzek elköltésének hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele indokolta.
Az államháztartási reform részeként életre hívott szervezetek közül kettő – az ÁKK és a kincstár – is társasági formában működött az utóbbi két évben. A nemzetközi gyakorlatban nem szokatlan megoldást azzal magyarázták az illetékesek, hogy így az alkalmazottaknak nem kell közalkalmazotti jövedelmet kínálni, amivel elkerülhetővé válik, hogy az intézmények szakemberei a magánszektorban próbáljanak szerencsét. A Magyar Államkincstár Rt. és az ÁHH összeolvadása éppen a kincstár alkalmazottait érintheti kellemetlenül, munkaviszonyuk a kincstár megszűnésével egyidejűleg ugyanis közszolgálati jogviszonnyá alakul át, azaz esetükben közalkalmazotti fizetés váltja fel az eddig kapott piaci bért. A törvénytervezet szerint az alkalmazottak illetményének alsó határa a korábbi munkaviszony alapján őket megillető személyi alapbér lesz.
