Ha az Európai Unióban elfogadják a rasszizmusról és idegengyűlöletről szóló keretszabály-tervezetet, szabadságvesztéssel büntethetik majd a gyűlöletbeszéd súlyosabb eseteit. Mivel a magyar szabályozás is ez alapján készül majd, a jogszabály módosítása után már nem csak a közösség elleni izgatást büntetik majd.
A gyűlöletbeszéd súlyosabb eseteit szabadságvesztéssel büntetnék minden egyes tagállamban, ha az Európa Unió elfogadja az erről szóló keretszabály-tervezetet. Magyarország is ennek alapján szabályozza majd ezt a problémát – nyilatkozta Bárándy Péter igazságügy-miniszter, aki szerint ez a jövő év elején megjelenhet a magyar büntető törvénykönyvben.
A magyar Btk. csak a közösség elleni izgatást szankcionálja: “aki nagy nyilvánosság előtt, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három év szabadságvesztésre büntetendő.” Így csak akkor valósul meg a bűntett, ha valaki tevőlegesen szólítja fel a hallgatóságot valamely kisebbség ellen (például: “ki innen a mocskos felső-hottentottákkal”), de ha csak gyűlölködik közönség előtt, akkor nem követ el törvénybe ütközőt (“szarházi hazaáruló felső-hottentották”).
Magyarországon a szélsőjobbos rasszista kijelentések túlnyomórészt következmények nélkül maradtak, mivel az uszítást nehéz bizonyítani. A gyűlöletbeszéd büntetendővé tételével hatásosabban fel lehet lépni az ilyen jelenségekkel szemben. Az EU Tanács tervezetének deklarált célja, hogy biztosítsák azt, hogy a rasszizmus és az idegengyűlölet büntethető legyen valamennyi tagállamban, mégpedig hatásos, visszatartó erejű büntetésekkel.
A gyűlöletbeszéd büntethetőségének legújabb aktualitását az október 23-i ünnepségen történt incidens adta, amikor a 301-es parcellánál egy 150 fős tömeg megzavarta az SZDSZ megemlékezését, a halálraítélt Mécs Imrét pedig gyilkosnak és hazaárulónak nevezték. Az MSZP választmánya ezután vetette fel, hogy a Btk. szankcionálja a gyűlöletbeszédet.
