Számos egyházi és civil szervezet, valamint neves közéleti személyiségek szorgalmazzák annak a törvénynek a módosítását, amelyet még tavaly fogadott el az Országgyűlés, és amely alapján januártól részben változna az egyházak állami támogatásának a rendje.
A pénzügyi törvénycsomag keretében módosított jogszabály kimondja, hogy ha a személyi jövedelemadó 1 százalékából az egyházakat megilletô összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattétel éve személyi jövedelemadójának 0,8 százalékát, legalább ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből kell kiegészíteni. A kiegészítésből az egyházak a legutóbbi népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó adataiból számított arányok szerint részesülnek. A felosztás arányainak meghatározásakor a vallási hovatartozás kérdésére választ adókat kell figyelembe venni. Amennyiben egy vallást több egyház követ, az egyes egyházak a kiegészítésbôl a javukra a személyi jövedelemadójuk 1 százalékáról rendelkezô magánszemélyek arányában részesülnek.
A kisebb egyházak, valamint sok civil szervezet és közéleti személyiség úgy gondolja, hogy a népszámlálási kérdőív vallási hovatartozásra vonatkozó kérdése eleve ellentétes az állam világnézeti semlegessége elvével, és az egyébként sem a realitást tükröző adatokat politikai célokra használják fel majd. Közülük most néhányan, egyebek között a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, a Társaság a Szabadságjogokért, az Otthont Magyarországból Összefogás, a Human Rights Without Frontiers, az International Association for Religious Freedom, valamint többek között Sajó András alkotmányjogász, Vekerdi Tamás pszichológus és Kis János filozófus nyílt levélben fordul Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, hogy még januári életbe lépése előtt módosítsák a jogszabályt.
A levelet eddig aláírók szerint a törvény visszaél a népszámlálási adatokkal, hiszen a népszámlálás kérdése arra vonatkozott, hogy mely egyházhoz, felekezethez tartozónak vallja magát az állampolgár, nem pedig arra, hogy kit akar támogatni. Másrészt úgy vélik, az államnak nincs joga az állampolgárok helyett dönteni, márpedig az állampolgárok adójuk 1%-ának felajánlásával világosan és egyértelműen kifejezik, mely felekezet munkáját kívánják támogatni. Harmadrészt pedig a levélírók szerint a törvény sérti az állam világnézeti semlegessége elvét, és hátrányos megkülönböztetésben részesíti az egyházak, vallásfelekezetek 98%-át.
