A német kancellár és a francia elnök megoldást talált az Európai Unió mezőgazdasági támogatásai körüli vitájukra.
Ezt Gerhard Schröder és Jacques Chirac csütörtök este közölte Brüsszelben, közvetlenül az EU-csúcs előtt. A német-francia egyezség áttörést jelent az unió bővítése szempontjából, még ha a többi EU-tagállamnak jóváhagyását is kell adnia rá – jegyezte meg a dpa. A kancellár szerint az agárszubvenciók, amelyekből főleg Franciaország húz hasznot, változatlanok maradnak 2006-ig tartó jelenlegi EU-költségvetési időszakban. De 2007-től, az új költségvetési ciklusban nem fognak növekedni – jelezte Schröder és Chirac. A várhatóan 2004-ben csatlakozó tíz állam is kezdettől fogva támogatásokhoz jut majd gazdái számára, de az Európai Bizottság javaslata szerint ezek kezdetben csak 25 százalékát teszik majd ki a közvetlen támogatások teljes keretének. A Chirac és Schröder által javasolt teljes támogatási plafon nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a közös agrárpolitika jelenlegi haszonélvezőinek, köztük Franciaországnak 2007-től valamennyit át kell majd engedniük az új tagoknak.
A csütörtök este kezdődött brüsszeli EU-csúcs résztvevői rögtön a közepébe vágtak: már az első megbeszéléseknek keretet adó munkavacsorán a találkozó legfontosabb témája, a bővítés finanszírozása szerepelt a napirenden. A soros dán elnökség már eddig is meglehetősen feszesen szervezte a tizenötök miniszteri szintű találkozóit, s a forma szerint “kötetlennek” számító brüsszeli csúcson sem lesznek üresjáratok. A hivatalos program első pontja Valéry Giscard d’Estaing-nel, az Európa jövőjével foglalkozó konvent elnökével tartandó találkozó lesz, amelyet egyórás, az elnökség szándékai szerint oldott eszmecsere követ. Ezt követően a tizenötök állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei – külön-külön – munkavacsorára vonulnak el. Az előbbiek számára az elnökség “a csatlakozási tárgyalásokon függőben lévő pénzügyi kérdéseket” kínálja menüként. Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő kollegáinak küldött meghívó levele szerint “mindennél fontosabb, hogy Brüsszelben megállapodásra jussunk ezekről az ügyekről, és hogy a csomagból még hiányzó valamennyi kérdésről tájékoztathassuk a tagjelölt országokat”.
A külügyminiszterek a maguk részéről a terrorizmus elleni harccal és Észak-Koreával kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg a munkavacsorán.A legutóbbi, júniusban Sevillában tartott csúcson a tizenötök arra tettek ígéretet, hogy legkésőbb november elején ismertetik a tagjelöltekkel a bővítés finanszírozásának nyitott kérdéseivel kapcsolatos közös álláspontjukat. Ehhez legalábbis az alapvető elvi jelentőségű problémákról megállapodásra kellene jutniuk Brüsszelben. Nem kizárt ugyanakkor, hogy az ezek között is a legfontosabbként és legkényesebbként számon tartott területen – az unió közös agrárpolitikájának (CAP) a bővítéssel összefüggő finanszírozását illetően – már a csúcs hivatalos kezdete előtt lényegében eldőlnek a dolgok. Elemzők szerint ugyanis az erről folytatott vita kimenetele szempontjából döntő jelentőségű lehet, megállapodásra tud-e jutni egymással Németország és Franciaország. Berlin az újonnan csatlakozó országoknak nyújtandó közvetlen mezőgazdasági támogatások ügyét össze akarja kapcsolni a CAP reformjával. Párizs eddig mereven elzárkózott attól, hogy ezt a kérdést ilyen formában egyáltalán napirendre tűzzék.
Gerhard Schröder kancellár és Jacques Chirac államfő az utóbbi hetekben többször próbált közös nevezőre jutni, a jelek szerint mindeddig eredménytelenül. Ezért a csúcs előtt néhány órával egy brüsszeli szállodában különtalálkozót tartanak, hogy még egy utolsó kísérletet tegyenek. Bonyolítja a dolgokat, hogy Chirac szinte az utolsó pillanatban a Nagy-Britanniának 1984 óta járó költségvetési visszatérítés kérdését is bevonta a bővítés finanszírozásáról folyó vitákba. A francia elnök – ugyancsak még a csúcs hivatalos megnyitása előtt – Tony Blair brit kormányfővel is találkozni fog. Megbeszélésük témája hivatalos tájékoztatás szerint Irak, de nehezen elképzelhető, hogy ne merülne fel a visszatérítés ügye is. Németország nem az egyetlen tagállam, amely a pénzügyi csomagot össze akarja kapcsolni a CAP reformjával – amitől egyébként Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke kifejezetten óvott a csúcsnak szentelt csütörtöki sajtóértekezletén. Hasonló álláspontot vall e tekintetben Hollandia, csak talán még Németországnál is határozottabban. Jan Peter Balkenende kormánya nemrég súlyos belső viszályok közepette lemondásra kényszerült ugyan, az ügyvivő holland miniszterelnököt azonban ez láthatóan nem zavarja abban, hogy következetesen vigye tovább a korábbi vonalat. Romano Prodival csütörtökön tartott találkozója után közölte, hogy fel kívánja vetni a CAP jövőjének kérdését a csúcsot nyitó munkavacsorán.
