Európában Magyarország vezet 136 bejegyzett egyházzal. Évente tíz-tizenöt új vallási közösséget regisztrálnak, nagy részüket az adóból felajánlható egy százalékok vagy az adókedvezmények miatt – írja a Magyar Hírlap.
Egyes vélemények szerint módosítani kellene az egyházak nyilvántartásba vételéről szóló törvényt, ami azért nehéz, mert kétharmados parlamenti többség szükséges hozzá. Magyarországon évente 10-15 új, hivatalosan is bejegyzett vallási közösség alakul. Európában nálunk a legkönnyebb egyházat alapítani. Ennek eredménye, hogy listavezetők vagyunk a kontinensen 136 bejegyzett egyházzal. Az 1990-es törvény száz alapító személyt tart minimumnak, híveket nem követel. Azt senki sem ellenőrzi, hogy később nő vagy csökken a tagok száma. A regisztrált egyházak közül csak 20-ról sejthető, hogy már nem működik. A Magyarországon bejegyzett felekezetek között található például a Magyar Boszorkányszövetség és az Idegen, Fejlettebb Intelligenciában Hívők Közössége Egyház is. A törvény megengedi, hogy ugyanazok a személyek több kisegyház alapításában is részt vegyenek – tájékoztatta a Magyar Hírlapot Török Péter, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének kutatója.
Török Péter szerint gyanítható, hogy néhány közösség anyagi érdekből alakított egyházat. A kutatók által megkeresett egyházak általában a tagok adományaiból és állami kiegészítő támogatásból élnek. Az új közösségek harmadának, negyedének alakulásakor gazdasági szempontok is szerepet játszanak – mondta a Miniszterelnöki Hivatal egyházügyi államtitkárságának kisegyházakkal foglalkozó illetékese, Egyed Judit. Az egyházak megkaphatják az adójuk egy százalékával rendelkezőktől ezt az összeget, amelyet az állam még kiegészít fél százalékkal. Az egyházak így idén közel 4,5 milliárdot, ezen belül a kisegyházak 413 milliót kaptak.
