Több iskolában megalázó beavatási szertartáson kell részt venniük az elsős tanulóknak – írja a Népszabadság. Az oktatási jogok biztosa szerint sok iskolában nem foglalkoznak a jelenséggel.
Számos iskolában – főleg a szakiskolákban és szakközépiskolákban bevett gyakorlat az úgynevezett beavatás, amikor az elsős tanulóknak a felsőbb évesek különböző feladatokat adnak. Ez abból a vizsgálatból derül ki, amelyre az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala adott megbízást. A kutatásban 1500 gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai diákot kérdeztek meg.
Az ártatlanabb csínyektől a durva megalázásokig terjednek a beavatási feladatok – mondta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a Népszabadságnak. Volt olyan eset, amikor egy elsős diák fejét belenyomták a WC-be, és előfordult, hogy egy széklábat nyomtak egy fiatal fenekébe. A biztos elmondta, hogy néhány iskolában úgy tesznek a vezetők, mintha ez a jelenség nem lenne, vagy nem okozna problémát. Vannak olyan intézmények, ahol a tanárok találják ki a feladatokat külön rendezvényen, viszont az órák közti “szivatást” büntetik. Van olyan iskola, ahol a fegyelmezés eszköze lett az elsősök beavatása. Itt a tanárok felírják az órát zavaró elsős nevét egy listára, és ők a gólyabálon a színpadon feladatokat kapnak.
A tanárok vagy nem ismerik a durvább beavatási eseteket, vagy ha tisztában vannak azzal, hogy ilyen létezik, akkor sem vizsgáltatják ki az ügyet – mondta Aáry-Tamás Lajos. A diákok pedig nem mernek panaszkodni, mert a beavatás célja pont az engedelmesség. Akik panaszkodnak, azok sokkal rosszabbul járnak, így eltűrik a megaláztatásokat. Az oktatási jogok biztosa megbeszélést kezdeményez az érintettekkel, hogy megszűntessék az ilyen eseteket. Tapasztalatai szerint ha egy-két eset nyilvánosságra kerül, akkor utána több panasz érkezeik.
