Az ENSZ faji megkülönböztetés elleni bizottsága legfrissebb jelentésében elítéli a magyarországi roma diákok elkülönítését és speciális iskolákba történő irányítását.
Az ENSZ rasszizmus elleni bizottsága ötévente vizsgálja a tagországok faji megkülönböztetés elleni tevékenységét, Magyarország meghallgatására augusztus elején került sor Genfben. A meghallgatás után fogalmazott bizottsági jelentés elismerően szól a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről és számos magyarországi emberi jogi szervezetnek a romák érdekében kifejtett erőfeszítéseiről. Ugyanakkor a bizottság szerint a jelenleg érvényben lévő törvények nem biztosítanak kellő védelmet a faji megkülönböztetés ellen és több területen is gyakorlati lépéseket sürget.
A dokumentum szerint bár a középtávú roma programban rögzítették: fel kell lépni a hivatalos szervek és a rendőrség felől tapasztalható diszkrimináció ellen, mégsem következett be lényegi változás a bizottság előző, 1996-os – ebben a témában szintén elmarasztaló – jelentése óta. A testület külön kitér a gyakori erőszakos és nem egyszer törvényellenes kilakoltatásokra, s úgy véli, több kisebbséghez tartozó személyt, főleg romákat kellene alkalmazni a rendőrség állományában és a végrehajtási szerveknél. A jelentés elismeri a kormány a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldásával kapcsolatos terveit, ugyanakkor rámutat, hogy a kérdés hosszú évek óta megoldásra vár.
A bizottság elítéli a roma gyerekek minden ok nélküli átirányítását a kisegítő iskolákba és osztályokba, és ugyancsak kritizálja az elkülönítésükre irányuló magán- és alapítványi iskolák elindításával kapcsolatos helyi kezdeményezéseket. A grémium szerint a létező antidiszkriminációs rendelkezések következetes alkalmazásával és külön képzési programokkal lejjebb lehetne szorítani a romák magas munkanélküli arányát.
