A politikai pártokat, a közlekedési rendőröket, és a törvényhozás alsóháza: az állami duma tagjait tartják a legkorruptabbaknak Oroszországban – derül ki egy szerdán nyilvánosságra hozott felmérésből. A Világbank megrendelésére az orosz kormány számára készült elemzés az első mély analízis az Oroszország történelmi betegségének számító jelenségről.
A Georgij Szatarov vezette szociológus csoport külön az összlakosság, és a vállalkozói szféra körében mérte fel az úgynevezett korrupciós indexet. A felmérés címzettje, az orosz kormány egyébként a lista középmezőnyében helyezkedik el, a sajtó, és a felsőoktatás között. A kutatást vezető tudós úgy nyilatkozott a Rosszijszkaja Gazeta című kormányközeli napilap szerdai számában, hogy a korrupciót nem lehet pusztán bűncselekményként, vagy társadalmi jelenségként értékelni, mivel többről, az állam hatékonyságának hiányáról van szó. A közelmúltban Vlagyimir Putyin orosz elnök is többször számon kérte a korrupció visszaszorítását az illetékes szerveken, az ország gazdasági fejlődése egyik legfőbb akadályának nevezve ezt a bűncselekmény-típust. A Kreml adminisztrációja mellesleg ugyancsak a korrupciós lista közepén található a válaszadók szerint.
Az említetteken túl a megkérdezettek az élmezőnybe sorolták a rendvédelmi szerveket, a regionális hatalmi központokat, és az önkormányzatokat is. A lista közepén található még az utóbbi évtizedben igencsak megkopott presztízsű hadsereg, valamint az alsóbb és felsőbb szintű bíróságok – ez utóbbiakat valamivel tisztábbaknak vélték a válaszadók. A legkevésbé korrupt intézmények közé a szakszervezeteket, az egyházakat, a civil szférát, valamint a középiskolákat sorolták. A kérdőív tanúsága szerint az összlakosság és az üzleti élet véleményében csak a magánvállalkozók megítélésében van markáns különbség: a szféra képviselői a legtisztább kezűek közé sorolták magukat, a többiek viszont az ötödik legkorruptabb körnek látják ezt a társadalmi csoportot.
A felmérésből kiderül, hogy az oroszok negatívan ítélik meg a bíróságok működését is: az uralkodó álláspont szerint nem csak eleve a gazdagoknak vannak jó esélyeik az igazságszolgáltatás útvesztőiben, de a bírákra pénzzel és hatalmi szóval is nyomást lehet gyakorolni Oroszországban. A kutatók feltették azt a kérdést is, hogy mit éreznek az oroszok, amikor korrumpálniuk kell. A legtöbben azt a választ adták, hogy gyűlöletet az állam iránt, amely ilyen helyzetbe hozza őket, a második legtipikusabb hozzáállás viszont az volt, hogy az érintettek fel sem veszik, annyira életük részévé vált ez a jelenség. Szatarov professzor, aki az egyik legsúlyosabb, más társadalmi problémákban is döntő szerepet játszó betegségnek látja a korrupciót, azon a véleményen van, hogy a jelenség nem szüntethető meg kampányszerű akciókkal. Álláspontja szerint a korrupció visszaszorításához még a hatalom szándéka is kevés: össztársadalmi igényre és együttműködésre épülő korrupció-ellenes politika és stratégia kialakítására van szükség.
