Szétválasztaná a képzési és fenntartási normatívát az oktatási tárca új vezetése. A felsőoktatási intézmények működését jelenleg hallgatói létszámarányosan finanszírozza a költségvetés: ezt a hallgatónként járó, szakonként eltérő mértékű összeget nevezik képzési és fenntartási normatívának. Mang Béla, az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára azt mondja: az egyetemek, főiskolák épületeinek karbantartása nem függhet ilyen érzékenyen a hallgatói létszám változásától: a képzés és az épületállomány fenntartásának finanszírozását ezért külön kell választani.
A képzési és fenntartási költségeket a felsőoktatási intézmények vezetőinek többsége is külön kezelné. A fő problémát az okozza, hogy a hallgatói létszám alapján kiszámolt képzési és fenntartási normatívát az egyetemek, főiskolák egyben kapják meg és nincs meghatározva, hogy melyik feladatra, mennyit kell költeni. Az intézmények többnyire előtérbe helyezik a képzést – a normatíva 70-80 százaléka az oktatói bérekre megy el -, így az ingatlanállomány fenntartására már nemigen jut pénz. Az egyetemi épületek nagy része ugyanakkor igen leromlott állapotban van.
A tárca tervei szerint a képzést továbbra is normatív alapon finanszírozzák majd, vagyis az egyetemek, főiskolák a hallgatói létszámmal arányosan kapják meg ezt a támogatást. Az egyes szakok normatíváit azonban még felülvizsgálják. Mang Béla szerint erre azért is szükség van, mert a szeptemberi 50 százalékos oktatói béremelés jelentősen megváltoztatja ezeket az összegeket. A helyettes államtitkár elmondta: az épületfenntartás finanszírozásának kialakításához számba veszik majd a kialakult egyetemi, főiskolai ingatlanállományt, felmérik a különbségeket, s elemzik azt, hogy az infrastruktúrát mennyire hatékonyan használják az intézmények. Az adatok összegyűjtéséhez Mang szerint egy évre van szükség, így az új finanszírozási rendszer legkorábban 2004-ben léphet életbe.
