A 100 napos program 50 százalékos, pedagógusokat is érintő béremelése és a közoktatási törvénymódosító javaslat is a kiszámítható jövő ígérete – mondta Hiller István, az oktatási tárca politikai államtitkára.
Az oktatási tárca politikai államtitkára, a javaslat legfontosabb elemének az érdekegyeztetés felélénkülését nevezte.
Olyan kérdésben, ami a szülőket, diákokat, tanárokat, a magyar oktatásügyet koncepcionálisan érinti, a döntést csak a szakmai szervezetek egyetértésével hozhatja meg a miniszter – mondta el Hiller István a közoktatási tárca politikai államtitkára az Országháznak.
A módosítással az Országos Köznevelési Tanács véleményezési helyett egyetértési jogot kap az oktatási miniszter kéttannyelvű, kisebbségi, fogyatékosokat oktató, kollégiumokat érintő döntéseinél. A tanács nemcsak a Nemzeti Alaptanterv tervezeténél, hanem az óvodai nevelés programjának igazgatásánál is szerephez jut.
Bizonytalanság az oktatási jogok biztosa körül
A Fidesz oktatásügyi felelőse szerint hiányzik a javaslatból annak részletezése, hogy a tanácsban az önkormányzati, a nyolcosztályos iskolák hogy kaphatnak nagyobb szerepet. A tanács javasolja majd a miniszternek az oktatási jogok új biztosát is.
“Meglehetősen méltatlan, balkáni eljárással Magyar Bálint felmentette Aáry Tamást. Õ a rádióból tudta meg a felmentésének tényét. Ezen emelkedjünk túl. Az indoklás az volt, hogy az Országos köznevelési Tanács kell, hogy javaslatot tegyen az oktatási biztos személyére” – mondta el az Országház műsornak Révész Máriusz.
Aáry Lajost még Pokorni Zoltán nevezte ki, az akkori ellenzék tiltakozása ellenére, ami nem személy szerint a szakembernek, hanem a minisztertől való függőségnek szólt – állították akkor.
Lehetőség az eltérésre
Az új javaslat lehetőséget ad, hogy a minden oktatási intézménynek közös követelményeket előíró kerettantervektől eltérjenek a pedagógusok. Így az általános iskoláknak meg kell tanítaniuk az írást, olvasást, szövegértést és az elemi számtani műveleteket, az oda vezető utat azonban maguk határozhatják meg.
A kerettantervek nem kerülnek eltörlésre. Ez a módosítási javaslat lehetőséget ad a kerettantervtől való eltérésre, nagyobb mozgásteret ad. De azért fontos, hogy a kimenetnél, például az érettséginél egységes legyen a követelményrendszer és ez így is fog maradni – mondják el kormányoldalon.
A kormány külön kerettanterveket kíván kialakítani a különböző iskolaszerkezetre. Ez azt jelenti, hogy a következő időszakban megint meg fog szűnni az átjárhatóság. Ez óriási problémát jelent. A gyermek elkezdi a tanulmányait egy iskolában, elköltözik, utána semmi sem biztosítja, hogy azon a helyen ahova költözött, folytatni tudja a tanulmányait. – fogalmazzák meg fenntartásaikat az elképzelés ellenzői.
A helyi tantervek szabadabb kimunkálását az MDF-es oktatási bizottsági tag, egy szigetvári iskola igazgatója is bírálja. Szerinte kevesebb diák marad az elnéptelenedő településeken és az iskolák a nevelési feladataikat is egyre kevésbé tudják majd ellátni.
“Ez a liberális gondolkodásmód, ami ellen nekem nincs kifogásom, egészen addig, amíg nem megy az oktatás színvonalának rovására. Én úgy érzem, még egy nagy hátrányt fog jelenteni, mert a diákok, amit megengednek maguknak – nem vagyok egyébként diákellenes – de azt egyes tanárkollégáim már nehezen viselik el” – magyarázza Pischler Imre.
Fölösleges volt a kötelező óraszám emelése?
A javaslat visszaállítja a pedagógusok kötelezőóraszámát arra a szintre, amit 2001 szeptembere előtt tartalmazott a törvény. Akkor emelték meg a pedagógusbéreket 20 százalékkal, miközben például a középiskolások kötelező óraszáma 10 százalékkal 20-ról 22 órára növekedett.
Az új tárcavezetés szerint a gyakorlatban az emeléssel nem tudtak mit kezdeni az iskolák, mert nem tudták a pedagógusok tartalommal megtölteni a számukra előírt pluszidőt.
