Politikusként nem lehet a halálbüntetés kérdésével hangsúlyosan és érdemben foglalkozni a belpolitikában, mivel az az európai környezet, amelyben egyrészt élünk, másrészt mint nemzetközi szervezetnek teljes jogú tagjává kívánunk válni, nem ad lehetőséget arra, hogy a halálbüntetést alkalmazzuk – nyilatkozta Dávid Ibolya igazságügy-miniszter szerdán az MTI-nek.
Az igazságügy-miniszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió és több más nemzetközi szervezet, így az Európa Tanács határozott álláspontja is az, hogy a halálbüntetés szankcióját jogrendszerükből kizárják. Hozzátette: a kérdés megítélésénél tagállamként, illetőleg a csatlakozás küszöbén álló államként ezt mindenképpen figyelembe kell vennünk. Dávid Ibolya hangsúlyozta: fontos ugyanakkor tiszteletben tartani azoknak a véleményét, akik indokoltnak tartják a halálbüntetés alkalmazását. – A halálbüntetés kérdését rendkívül komoly jogi és társadalmi problémának tartom. Úgy gondolom, hogy a halálbüntetés lehetősége vagy hiánya semmiképp sem lehet fokmérője a demokráciának, hiszen akkor az Egyesült Államokat sem tekinthetnénk demokratikus államnak – mondta Dávid Ibolya. Az igazságügy-miniszter jelezte: Európa több államában is időről időre fellángol ez a vita.
- Az állampolgárok többségének elvárásait, valamint fennálló nemzetközi kötelezettségeinket egyaránt kielégítő megoldást dolgoztunk ki miniszterségem alatt, mikor bevezettük a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetését, ami lehetővé teszi, hogy az erre ítélt elkövető ne hagyhassa el a börtönt élete végéig – mondta Dávid Ibolya. Az igazságügy-miniszter meggyőződése szerint az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés intézménye egyensúlyt teremtett a magyar büntetőjog szankciórendszerében és lehetővé tette, hogy “végleg megóvhassuk a társadalmat azoktól a megrögzött, kiemelten súlyos bűncselekményt elkövető bűnözőktől, akik igazán komoly veszélyt jelentenek mindannyiunk számára.”
