A megalakuló kormánynak újra át kell gondolnia a hírközlési törvényt, hiszen az a jelenlegi piaci körülmények között nem alkalmazható – mondta Kovács Kálmán, az informatikai és hírközlési miniszteri poszt várományosa a Hírközlési Felügyelet (HíF) XVI. országos fórumán, pénteken Budapesten. A miniszterjelölt szerint a törvényben megfogalmazott célok nem teljesültek, hiszen a távközlési szolgáltatás nem lett olcsóbb, a piaci szereplők köre nem bővült és az internet-használat feltételei sem váltak kedvezőbbé.
– Elemi érdekünk, hogy felülbíráljuk a nagy cégeket erősítő és a kisebbeket gyengítő törvényt – fogalmazott Kovács Kálmán. Hozzátette: ha ez nem történne meg, akkor a jövőben csak néhány szolgáltató maradna a piacon.
Az SZDSZ-es képviselő megkésettnek nevezte a tavaly elfogadott törvényt, ami legfeljebb az 1999-ben működő piaci mechanizmusok között lett volna alkalmazható.
Kovács Kálmán a törvénnyel kapcsolatos konkrét változtatásokról a jogi szabályozás áttekintése előtt nem kívánt nyilatkozni, ám annyit elárult, hogy a törvényben koncepcionális módosítást a kormány megalakulását követő első száz napban nem végeznek.
A miniszterjelölt újságírói kérdésre válaszolva elmondta: nem tartja véletlennek, hogy a hatóságok kommunikációját lehetővé tevő Tetra-rendszer kiépítése eddig nem indulhatott meg. Kovács Kálmán megfogalmazása szerint a Tetra-beruházás lebonyolítása a Magyar Postánál “testidegen” feladat, csak arra szolgál, hogy versenyeztetés nélkül lehessen azt végrehajtani.
A visszaélésekre gyanakvó politikus egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy hogyan kívánják a rendszert kiépíteni.
Kovács Kálmán “sokkal inkább jó dologként” értékelte az informatikai eszközellátottság területén megindult folyamatokat, ezen belül főként a Teleház-programot, illetve a könyvtárak, iskolák számítógéppel és internettel való ellátását.
A miniszterjelölt fő feladatának tekinti, hogy általánossá váljon a társadalom körében az informatikai eszközök használata. Ennek érdekében adókedvezmény bevezetését tartaná szükségesnek ezeknél az eszközöknél, továbbá elérhetőbbé tenné az internet-hozzáférés távközlési díjait és egyéb más távközlési szolgáltatásokat is. Az elképzelések részleteiről Kovács Kálmán nem szólt.
Stumpf István kancellária-miniszter a rendezvényen tartott előadásában a magyar távközlés szempontjából döntő fontosságúnak értékelte az elmúlt négy évet. A kancellária-miniszter szerint a hírközlési törvény kiegyensúlyozott feltételrendszert teremt a piac vállalatai között ahhoz, hogy létrejöhessen a verseny. Stumpf István az elkövetkező évek tennivalói között fontosnak tartja a piac torzításmentes működésének fenntartását és az adatvédelmi biztonság megteremtését.
Frischmann Gábor, a HíF hat évre megválasztott elnöke a hírközlési törvényt jónak értékelte, ám véleménye szerint az ahhoz kapcsolódó rendeletekben vannak “hézagok”. Az elnök természetesnek nevezte, hogy az új, bonyolult jogszabályi rendszer az első időszakban nem működik tökéletesen, különösen egy olyan kedvezőtlen időszakban, mint amilyenben a távközlés manapság van. Beszámolt arról, hogy az elmúlt 12 évben 1.200-1.500 milliárd forint beruházást hajtottak végre Magyarországon a távközlési infrastruktúra kiépítéséhez.
Frischmann Gábor ugyancsak más országok tapasztalataira hivatkozva megjegyezte, hogy a piacnyitást követő pár évben hasonló arányú beruházásra lehetne számítani, ám a távközlés válságos helyzete miatt ez jelenleg nem érzékelhető.
