Tűzszünet néven a legális szoftverhasználatért indított kampányt Fejér megyében a Business Software Alliance (BSA), ugyanakkor 30 napos türelmi időt biztosít a vállalkozásoknak szoftverhelyzetük rendezésére
– jelentette be a cég főtitkára csütörtökön Székesfehérvárott sajtótájékoztatón.
Sebők Erzsébet elmondta: a harminc napos Tűzszünet alatt a BSA nem kezdeményez az illegális szoftverhasználók ellen sem büntető, sem peres eljárást, és minden segítséget megad szoftvergazdálkodásuk rendbetételéhez. Szoftverhelyzetük rendezésére szoftvernyilvántartást is vásárolhatnak a cégek. A kiadványhoz Fejér megyében az Albacomp Rt.-nél juthatnak hozzá, de megrendelhetik a Magyar Könyvklubon keresztül is.
A Tűzszünetet elsőként – március 4-i kezdéssel – Győr-Sopron-Moson megyében hirdették meg. Ott 1.300 céget kerestek meg, és szólítottak fel levélben szoftverhelyzetük rendezésére és – mint a BSA főtitkára elmondta – a kezdeményezés eredményes volt. Az érintett vállalkozások közül 99-nek nem volt elegendő a 30 nap, ezért hosszabbítást kértek. Több tucat cég ellen pedig a türelmi időszak lejártát követően – a BSA feljelentése alapján – vizsgálatot indított a rendőrség.
Sebők Erzsébet az MTI érdeklődésére elmondta: a BSA rendelkezésére álló adatok szerint 2000-ben Magyarországon a szoftverek 52 százalékát illegálisan használták a vállalkozások, és ezzel mintegy 42 millió 250 dollár kárt okoztak a szoftverek tulajdonosainak.
Az illegális szoftverhasználatot az európai uniós csatlakozás idejére 33-34 százalékra kell csökkenteni – hangoztatta a BSA főtitkára. Hozzátette: bár friss adatok egyelőre nincsenek, de feltételezhető, hogy tavaly jelentősen csökkent az illegális programhasználó cégek száma; jelenleg mintegy 20-25 kisebb, nagyobb vállalkozás ellen folyik nem jogtiszta szoftverhasználat miatt rendőrséi vizsgálat. Az illegális szoftverhasználatról a BSA többnyire bejelentések alapján értesül.
A sajtótájékoztatón felhívták a figyelmet arra, hogy az illegális szoftverhasználat büntetőjogi és polgárjogi felelősségre vonással jár. Az illegálisan használt programok értékétől függően, 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik a vállalkozás első számú vezetőjét, illetve az informatikáért felelős szakembert.
