Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága március 22-re tűzte napirendre a magyar kormány periodikus jelentésének vizsgálatát. A Bizottsághoz négy magyar jogvédő szervezet párhuzamos jelentést küldött a magyarországi emberi jogi helyzetről.
A négy magyar civil szervezet – a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ – 80 oldalas párhuzamos jelentése sok tekintetben kritikus észrevételekkel egészíti ki a magyar Külügyminisztérium által készített negyedik országjelentést.
A szervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy Magyarországon nem létezik hatékony diszkrimináció ellenes szabályozás. A jelentés szerint aggodalomra ad okot, hogy a magyar közéleti szereplők részéről egyre többször tapasztalható nyílt gyűlöletbeszéd, amelynek célpontját leggyakrabban a romák és az “illegális” migránsok jelentik. A kódolt, de egyértelmű antiszemita megnyilvánulások úgyszintén nem ritkák – áll a jelentésben.
A civil szervezetek jelentése szerint továbbra is gyakoriak a rendőrségi túlkapások – elsősorban a romákkal és a külföldiekkel szemben, különösen a letartóztatás során, illetve a fogva tartás ideje alatt. A jogvédők szerint a börtönökben egyre nagyobb a zsúfoltság, a fizikai elhelyezés elégtelen körülményei és az elítéltek reszocializációját szolgáló intézmények alkalmazásának hiányosságai szintén gondot jelentenek. A határőrség migránsok elhelyezésére szolgáló közösségi szállásain uralkodó viszonyok messze nem kielégítőek.
A kormány az ismétlődő bírálatok ellenére nem orvosolta azt a helyzetet, amelynek eredményeként a kormányzati oldal teljes dominanciát élvez a közszolgálati médiát felügyelő kuratóriumokban – áll a párhuzamos jelentésben.
