Az amerikai külügyminisztérium szerint súlyos probléma a rendőrségi erőszak, az antiszemita, rasszista és munkahelyi diszkrimináció, a szexuális zaklatás és a médiapolitika.
A magyar kormány általánosságban tiszteletben tartotta polgárainak emberi jogait, de néhány területen súlyos problémák vannak – állapította meg az amerikai külügyminisztérium, az emberi jogok világméretű helyzetéről készült idei, hétfőn közzétett jelentésének Magyarországot taglaló fejezetében. A jelentés megállapítása szerint az elemzés tárgyát képező elmúlt évben a rendőrség túlzott erőt alkalmazott a gyanúsítottakkal szemben – megverte, illetve más zaklatásoknak tette ki őket. Történtek zaklatások, túlkapások a romák, illetve a külföldi állampolgárok sérelmére is.
A hatósági eljárás során a gyakorlatban nem mindig érvényesült a tisztességes bánásmód elve. Az ügyészek és a bírák gyakorlatilag korlátlan idejű előzetes letartóztatásban tarthatják a gyanúsítottakat. A hatóságok kísérletet tettek a romák néhány városból történő kiűzésére. Ehhez – olvasható a jelentésben – egyebek közt a számlák nem fizetése szolgáltatott alapot, és az intézkedés gyakorlatilag a roma lakosság számára gettó létesítését jelentette.
Továbbra is létezik Magyarországon antiszemita és rasszista diszkrimináció. Az elmúlt év során számos – különösen a romák sérelmére elkövetett – rasszista motivációjú támadást jelentettek. A romák társadalmi diszkriminációja súlyos probléma maradt – állapította meg az amerikai külügyminisztérium emberi jogi jelentése. A dokumentum szerint a magyarországi zsidó közösség tisztségviselői arra panaszkodnak, hogy a kormány nem eléggé határolódik el a szélsőjobboldali MIÉP kódolt antiszemita megnyilatkozásaitól.
A dokumentum kitért arra is, hogy tovább létező gond az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek sérelmére, prostitúciós, illetve kényszermunka-célzattal. Magyarországon súlyos probléma maradt a szexuális zaklatás és a munkahelyi megkülönböztetés. A kormány lépéseket tett a fogyatékosok jogainak bővítése, a nők helyzetének javítását célzó törvényalkotás elfogadtatása érdekében.
A jelentés részletesen taglalja az egyes emberi jogi területeket. A szólás- és sajtószabadságról szóló alfejezet egyebek közt felhívta a figyelmet arra, hogy számos beszámoló szerint a politikai alapon kinevezett testületi tagok beavatkoztak az állami tulajdonú rádió adásaiba. Csak a Fidesz vezette kormány delegáltjai ültek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió médiatestületében, annak ellenére, hogy a törvény az arányos politikai képviseletet írja elő.
