Idén egyetlen panasz sem érkezett fogyasztóvédelmi hatósághoz online vásárolt áruval kapcsolatban – mondta a Korridornak Dr. Kolozsi Sándor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség reklám-felügyeleti osztályának munkatársa.
Pedig az interneten keresztül vásárolt áru esetén a vevőt ugyanúgy megilletik a garanciális jogok, mintha egy boltban vásárolt volna. Sőt, az online vásárlók bizonyos szempontból még jobb helyzetben vannak, mint az offline vevők. Ugyanis egy 1999-es kormányhatározat lehetőséget biztosít arra, hogy a világhálón keresztül megrendelt terméket – akár minden ok nélkül – visszaküldjük az eladóhoz. Ezt csak minőségi kifogás esetén teheti meg egy bolti vevő. Ez alól kivételt képeznek a könyvek, újságok, kibontás után a szoftverek, vagy az egyedileg legyártatott termék, pl. egy gravírozott toll. De egy pulóvert vagy egy tévét 8 napon belül vissza lehet küldeni, az eladó pedig köteles az árát visszatéríteni. Fogyasztóvédelmi ellenőrzésre az idén nem került sor az e-vásárlásokkal kapcsolatban, erre nem jutott ideje a hatóságnak – jegyzi meg Kolozsi, hozzátéve, hogy jövőre átfogó, nemcsak az áru eladásával, hanem termékbiztonsággal kapcsolatos vizsgálatra is számíthatnak a világhálós boltok. A minimum az lesz, hogy a vásárlástól való elállás jogát, minden a vásárlással kapcsolatos költséget, az internetes cég fizikai telephelyét fel kell tüntetni. Ezenfelül ha a vásárlásra felkínált termék nem megfelelő minőségű, ugyanúgy betiltjuk, mint azt egy piacon tennénk – tette hozzá a fogyasztóvédő.
Az Internet egyik specifikuma, a határok nélküliség lehetővé teszi azt is, hogy a világ távolabbi pontjairól rendeljük meg a kívánt árucikket, ez azonban a fogyasztóvédelem szempontjából új kérdések megválaszolását teszi szükségessé. Mi a helyzet akkor, ha a kereskedő nem rendelkezik magyarországi székhellyel, telephellyel, illetőleg képviselettel, azaz panaszunkkal közvetlenül a külföldi székhelyű céghez kellene fordulni. Figyelemmel arra, hogy a nemzeti jogszabályok területi hatálya az adott országra terjed ki, a hazai jogszabályok eben az esetben nem alkalmazhatók. Ezt a problémát próbálja meg orvosolni a 2001. áprilisában 13 ország fogyasztóvédelmi szervezete által elindított, econsumer.gov elnevezésű projekt. A program célja a határokon átnyúló csalások, fogyasztói megtévesztések, valamint az elektronikus kereskedelmi tevékenységek során felmerülő fogyasztói panaszok, észrevételek összegyűjtése, illetőleg az ilyen irányú tapasztalatok feldolgozása és megosztása a többi résztvevő hatósággal. A projektbe Magyarország részéről a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségi is bekapcsolódott, így a magyar fogyasztók számára is lehetőség van panaszainak közvetítésére.
Erre már online módon is lehetőség nyílik egy formanyomtatvány kitöltésével. A dokumentum letölthető a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség honlapjáról, kitöltése pedig magyar nyelven is lehetséges. Precedens hiányában azonban azt a szakértő sem tudta megválaszolni, hogy egy USA-ból, a világhálón keresztül megrendelt farmerral kapcsolatos panaszokat a magyar vagy az amerikai hatóság “vizsgálná meg”. Arra viszont már volt példa, hogy egy weblapon termékbiztonsági szempontból veszélyes konnektort hirdettek. A fogyasztóvédők a terméket betiltották, de mivel a hirdető csak egy email címet adott meg, ezért a szolgáltatót vonták felelősségre. A törvény ugyanis kimondja, hogy a reklám közzétevője viseli a felelősséget abban az esetben, ha közvetlenül nem érhető el a termék hirdetője.
