A céggel szerződő magánszemély fogyasztóvédelmet kap
Az üzleti élet és a magánszemélyek szerződési jogát egységesen kezeli a megújuló Ptk., amelynek tudományos koncepcióját a jövő héten tárgyalja meg a kormány. A vállalat és magánszemély üzleti kapcsolatában az utóbbi, mint fogyasztó, törvényi védelmet kap. Még kétséges, hogy a társasági törvény beépül-e a kódexbe.
A jövő héten kerül a kormány elé a megújuló polgári törvénykönyv tudományos koncepciója. A gazdasági-piaci viszonyok szempontjából lényeges vonása a kódex alapját képező dokumentumnak, hogy úgynevezett monista elvre épül: az üzleti élet követelményeinek szintjén egységesíti az üzleti világ és a magánszféra szerződéseinek jogát. Ekként a leendő szabályozás ugyanazokat a feltételeket támasztja a magánszemélyek egymás közötti megállapodásaival szemben, mint a vállalatok által kötött szerződések esetében – hangsúlyozta a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában Vékás Lajos professzor, a kodifikációs főbizottság elnöke. Hozzátette, hogy gazdálkodószervezet és magánszemély szerződése esetén az utóbbi – hátrányosabb helyzetére figyelemmel – törvényi támogatást élvez majd.
Vékás Lajos elmondta: a koncepciónak megfelelően mindenekelőtt a valamennyi szerződésre kiterjedő általános szabályokat – például a szerződésszegésre vonatkozó passzusokat, vagy a megállapodások módosításának lehetőségét – kell az üzleti élet követelményeinek megfelelően megalkotni. Nagy feladat az egyes szerződéstípusok sajátos szabályainak kimunkálása is. A hagyományosnak mondható adásvételi, fuvarozási, bizományi, vagy például a szállítmányozási ügyletek mellett különös gondosságot igényelnek a nálunk csak a közelmúltban elterjedt szerződéstípusok – így például a lízing, a faktoring – szabályai. Nem kevésbé problematikus a bankszférában alkalmazott magánjogi szerződések korszerű normáinak megalkotása sem. A monista koncepció sikere azon múlik, hogy az általános és az egyes szerződésekre vonatkozó sajátos szabályokat sikerül-e az üzleti szféra igényeinek megfelelően kodifikálni – fejtette ki a professzor.
Az egységes szerződési jog szükségessé teszi, hogy az új Ptk. a gazdálkodószervezetekkel megállapodásra lépő magánszemélynek jogi támogatást nyújtson, aki ilyenkor – a vállalatok óriási gazdasági és szellemi erőfölényével szemben – rendszerint hátrányos helyzetben van. A készülő kódex a magánszemélynek, mint fogyasztónak, sajátos védelmet ad majd. Így a jog eszközeivel is biztosítani kívánja számára a kellő tájékozottságot. Lényeges követelmény, hogy ne lehessen a fogyasztót “meglepni” a szerződéssel, szinte ráerőszakolni annak elfogadását, ahogy teszik ezt például nemegyszer a gyanútlan ügyféllel szemben a csomagküldő szolgálatok. A visszalépés ilyen esetekben a fogyasztó törvényben biztosított joga lesz, ha utóbb úgy látja, hogy mégsem érdeke a szerződés teljesülése. A maihoz hasonlóan a leendő kódex is meghatározott védelemben részesíti a fogyasztót, ha általános szerződési feltételekkel – mondjuk blankettával, üzletszabályzattal – találja magát szemben.
Vékás Lajos felhívta a figyelmet arra: bár a magánjogi szerződés lényege, hogy ha a felek úgy akarják, eltérhetnek a passzusoktól, a készülő Ptk.-ban nyújtandó fogyasztóvédelem csakis akkor hatásos, amennyiben megköveteli a szabály maradéktalan érvényesülését. A vállalatok számára előírt szigorúbb regulák viszont a terméket, a szolgáltatást óhatatlanul drágítják, pluszkiadását pedig a cég – a piaci viszonyok függvényében – áthárítja a fogyasztóra. A védelem árát tehát a fogyasztó fizeti meg.
Mint a professzor elmondta, még nyitott kérdés, hogy a társasági törvény beépül-e a tervek szerint öt könyvből álló kódexbe. Rámutatott arra: az 1997-ben megújult társasági törvényünk felülvizsgálata egy-két év múlva válik aktuálissá, és ennek során a szükséges módosítások kapcsán kell majd eldönteni, hogy önálló könyvként bekerül-e a Ptk.-ba, vagy sem. A koncepció mindenesetre egy önálló könyvet “megelőlegez” a társasági jognak.
A több mint 200 oldalas koncepció – a széles körű szakmai vita végett – hamarosan megjelenik a Magyar Közlöny különszámaként.
