Személyi szabadságjogainak megsértése címén beadványban tett panaszt a hágai Nemzetközi Törvényszék ellen Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök az Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB).
Milosevic, akit háborús és emberiség ellen elkövetett bűnökért helyezett vád alá a volt Jugoszlávia ügyeiben eljáró hollandiai székhelyű ENSZ-bíróság, az Európa Tanács strasbourgi jogi fórumához benyújtott folyamodványában az Emberi Jogok Európai Konvenciójának 5., 6., 10. és 14. cikke alapján kéri elmarasztalni a hágai nemzetközi törvényszéket. Érvelése szerint letartóztatásával csorbult a szabadsághoz és biztonsághoz való joga, nincs biztosíték a méltányos bírósági eljárásra, korlátozták szólásszabadságát, megfosztották a hatékony védekezés lehetőségétől, s esetében a hivatkozott európai nemzetközi egyezmény diszkriminációt tiltó cikkét is megsértették.
A boszniai és koszovói háborús cselekmények és népirtás miatt júniusban letartóztatott és Hágába szállított volt jugoszláv államfő idén augusztusban egy holland kerületi bíróságon indított eljárásban megpróbálta megkérdőjelezni az ENSZ BT felhatalmazásával felállított hágai törvényszék jogi illetékességét, illetve fogva tartásának jogszerűségét. A holland esküdtszék elfogadhatatlannak minősítette a panaszt és a panasztevő érvelését, másrészt illetéktelennek minősítette magát az ügy elbírálására. A perre nyilván azért volt szüksége Milosevicnek, mert az EJEB csak olyan ügyekkel foglalkozik, amelyekben kimerítették a rendelkezésre álló összes jogorvoslati lehetőséget.
A strasbourgi testületnél kezdeményezett eljárás viszont nem halasztó hatályú (Milosevic két pernek néz elébe Hágában, az első februárban kezdődik, a második időpontját még nem tűzték ki), s ha az Emberi Jogok Európai Bírósága befogadhatónak ítélné is a panaszt, az ítélet kimondásáig akár évek is eltelhetnek.
Jogi szakértők ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet arra, hogy Jugoszlávia nem tagja az Európa Tanácsnak, ezért nem is is részese a nemzetközi emberi jogi konvenciónak. A strasbourgi bírák e héten ezzel az érveléssel utasították vissza hat jugoszláv állampolgár 17 európai NATO-tagállam ellen benyújtott keresetét. A panaszosok szintén az európai jogi konvenció alapján emeltek kifogást az észak-atlanti szerződés ellen, amiért az 1999 márciusában bombázta Jugoszláviát.
