Várhatóan megszavazza a Parlament az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény módosítását. Az MSZP és a Fidesz konszenzusra jutott, mivel a legnagyobb kormánypárt elfogadta a szocialisták javaslatait.
Az ombudsman nem vizsgálhatja az Országgyűlést, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, a bíróságokat és az ügyészséget a jövőben, viszont ellenőrizheti a közjegyzőket és a végrehajtókat. Az Alkotmánybíróság (AB) az év elején kötelezte az Országgyűlést (OGY) arra, hogy pontosítsa, illetve semmisítse meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény egyes részeit. Az AB december 15-ig adott határidőt a képviselőknek a módosításra. Az OGY ma este szavaz a módosításról. Az AB szerint ugyanis nem egyértelmű, hogy egy-egy vizsgálat során, mit illetőleg mely szerveket ellenőrizhetnek a biztosok. A vizsgálat alá vonható, a törvényben a “hatóság” gyűjtőfogalmával jelölt szervek köre nem egyértelmű – állapította meg a testület. Az AB törölni rendelte továbbá az “államhatalmi” és az “igazságügyi szerv”, a “bíróságon kívüli jogvitát kötelező érvénnyel eldöntő szerv” meghatározásokat. Mindennek az az oka, hogy ezen kifejezések tartalma bizonytalan, ami jogbiztonságot sért – mondta Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára, a törvény általános vitájában.
A módosítás viszont mindezeket korrigálja. A Fidesz részéről Salamon László, az ügyrendi bizottság elnöke a változtatás technikai részét indokolva elmondta, hogy az AB által kifogásolt kifejezések még a rendszerváltás előtti politikai közgondolkodásból maradtak ránk. A változtatás méretét sokan kritizálták amiatt, hogy túlmegy az AB által előírtakon. Kikerül az ombudsman által ellenőrizhető szervek közül például az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a bíróságok, az ügyészség. A Szabad Demokraták Szövetsége nem támogatja a módosítást, mert megítélésük szerint a javaslat szűkíti az ombudsmanok hatáskörét, noha az AB által kifogásolt változtatásokkal egyetértenek – mondta Hankó Faragó Miklós SZDSZ-es képviselő. Salamon László szerint azonban egyértelművé teszik a hatásköröket azzal, hogy írásba foglalják: az országgyűlési biztos bizonyos korlátozásokkal vizsgálódhat a fegyveres erőknél, a nemzetbiztonsági hivatalnál, a rendőrségnél, az APEH nyomozó hatóságánál, valamint a VPOP-nél.
A szocialista frakció azért támogatja a kétharmados törvény módosítását, mert a Fidesz elfogadta javaslataikat. Az ombudsman ugyanis az eredeti tervek szerint más szerveknél sem vizsgálódhatott volna. Csákabonyi Balázs, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának szocialista tagja szerint a jogszabályról csak a gyakorlatban derült ki, hogy vannak kérdéses pontjai. Ilyennek mondta például a közjegyzők és a végrehajtók elleni panaszok kivizsgálásának eddigi rendszerét. Az MSZP javaslata szerint a végrehajtók ellen is panasz lesz benyújtható az Ombudsmanhoz. Indoklásuk szerint egyre több emberhez kopogtatnak be a végrehajtók, például kilakoltatás során, emiatt erősödik az igény, hogy eljárásuk ellen adott esetben panaszt lehessen tenni. Továbbá a közjegyzők is átkerültek az ombudsman által ellenőrizhető szervek kategóriájába. A szocialisták szerint előfordulhat, hogy valaki a biztoshoz fordul a közjegyző ellen, például egy versenytárgyalás törvényellenesnek vélt felügyelete miatt.
