Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter csütörtökön Washingtonban két amerikai tárgyaló partnerének is felvetette, hogy nagyon hosszadalmas, illetve elutasítás esetén fellebbezési lehetőséget valójában nem nyújtó eljárásrend alapján intézi az Egyesült Államok a magyar állampolgárok vízumkérelmeinek ügyét.
Dávid Ibolya a nap folyamán megbeszélést folytatott amerikai hivatali partnerével, John Ashcroft igazságügy-miniszterrel, a külügyminisztériumban pedig Rand Beers helyettes államtitkárral. (Eredetileg Paula Dobriansky államtitkár volt a magyar miniszterasszony beütemezett külügyminisztériumi tárgyalópartnere, de Dobriansky asszonynak sürgős ügyben külföldre kellett utaznia.)
Mint Dávid Ibolya magyar újságíróknak elmondta, a vízumkiadási gyakorlattal kapcsolatos magyar kifogások egyebek közt kiterjednek arra, hogy nem lehet tudni, milyen indokok állnak a kérelemelutasítások hátterében, hiszen az amerikai fél nem ad tájékoztatást sem azokról a tényállásokról, amelyek az amerikai bevándorlási szabályok megsértésének az eseteit tartalmazzák, sem pedig az ilyen jogsértések számáról. “Ahhoz, hogy segítsük az elutasított kérelmek számának a csökkentését, előbb meg kellene kapnunk a kért információkat” – mondta Dávid Ibolya.
A magyar igazságügyi tárca vezetője az újságíróknak beszámolt arról: Ashcroft miniszter egyfelől a terrortámadásokkal indokolta, hogy szigorítani kívánják a vízumengedélyezési eljárást, másfelől viszont egyetértett azzal, hogy valóban hasznos lenne megvizsgálni a kérelemelutasítások hátteréül szolgáló eseteket. Dávid Ibolya megítélése szerint a vízumkötelezettség eltörlése jelenleg nehezen lenne elképzelhető, de a magyar fél tisztességes eljárást kér az amerikai partnertől.
A magyar-amerikai igazságügy-miniszteri megbeszélésen szóba kerültek a terrorizmus elleni küzdelem különböző kérdései. Ashcroft méltatta a pénzmosás elleni magyar törvényalkotást, illetve a minap Budapesten aláírt európa tanácsi egyezményt, amely a számítógépes bűnözés ellen irányul.A külügyminisztériumban folytatott tárgyaláson Beers helyettes államtitkár megkérdezte, hogyan látja Dávid Ibolya a magyarországi szélsőjobboldal antiszemita megnyilatkozásait. A jogalkotásért felelős magyar miniszter, mint az újságíróknak arról beszámolt, válaszában tájékoztatta a helyettes államtitkárt arról, milyen szabályok szólnak ma Magyarországon az etnikai, faji, vallási, nemzeti megkülönböztetés tilalmáról, illetve milyen bírósági gyakorlat alakult ki azt követően, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Büntető Törvénykönyvnek az “egyéb, gyűlölet szítására alkalmas magatartás” tilalmát tartalmazó kitételt.
A “gyűlöletre uszítás” ettől még bűncselekmény maradt, és Dávid Ibolya elmondása szerint szakértői szinten azon dolgoznak, hogy a sértő, megalázó kifejezések használatának olyan kategóriáját találják meg, amelynek a büntető jogalkotásban való érvényesítésével a büntetendő tényállásnak az alkotmánybíróság által meghagyott (szűkebb) és az eredeti törvényben szereplő (tágabb) változata között elhelyezkedő jogi norma válik alkalmazhatóvá.
