Az Országgyűlés tegnap elfogadta a kormány által október elején beterjesztett pénzmosás elleni törvényjavaslat-csomagot, ami több területen jelentősen szűkíti a pénzmosás lehetőségét. A változtatások alapján jó esély van arra, hogy jövő év elején Magyarország lekerüljön az OECD szakcsoportjának a feketelistájáról.
Az egyik legfontosabb változtatás, hogy az új jogszabály kihirdetésével egy időben megszűnik az anonim betétek nyitásának lehetősége, s a meglévő
- mintegy 300 milliárd forint értékű — betéteket is csak nevesítésüket követően lehet majd felhasználni. Emellett a hitelintézetek, a 2 millió forintot meghaladó betétek nevesítése esetén, 2002 június 30-át követően kötelesek megküldeni minden ügyfelük adatait a rendőrségnek.
A pénzmosás elleni intézkedések kijátszásának megelőzését szolgálja, hogy kétmillió forint feletti ki- és befizetés esetén minden esetben igazolni kell a tényleges tulajdonos személyét, s az értékpapírokat is csak névre szólóan lehet majd forgalomba hozni. A készpénz nemzetközi forgalomban való nyomon követését célozza, hogy a határokon kötelező lesz bejelenteni, ha valaki egymillió forintnál több készpénzt visz magával. Jelentősen csökkenhet a pénzváltással foglalkozó vállalkozások köre, mivel 2002 június 30-át követően kizárólag a hitelintézetek, valamint ügynökeik foglalkozhatnak a tevékenységgel.
A változtatások értelmében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben korlátozhassa a hazai hitelintézeteknél elhelyezett pénzeszközök feletti rendelkezési jogokat. A változtatások a büntető törvénykönyvet is érintik, mivel a jövőben a terrorszervezeteket anyagilag támogató személyek is büntethetővé válnak.
A pénzmosás elleni fellépésról szóló törvény módosítása értelmében a jövőben a közjegyzőkre, az ügyvédekre, a műkincskereskedőkre, valamint a könyvvizsgálókra is kiterjedne a gyanús tranzakciókkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség. Ugyanakkor az ügyvédek esetében ez további kérdéseket is felvet, ezért ennek végrehajtását egy külön törvény fogja pontosan szabályozni, amit az Országgyűlésnek jövő év végéig kell elfogadnia
- közölte Lengyel László, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezetője.
A bejelentési kötelezettség a hivatás legalapvetőbb szabályaival is ellentétes, ezért a magukra adó ügyvédek nem teljesítik majd az előírást
- fejtette ki Bárándy Péter. A Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára elmondta: a jogszabály-módosítás sérti az ügyvédi titoktartás elvét s ezzel az egész igazságszolgáltatást. Éppen ezért a kamara az Alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben a törvény végleges szövegének ismeretében úgy ítélik meg, hogy a most elfogadott jogszabály összeegyeztethetetlen az alkotmánnyal.
A szigorítások számos pluszfeladatot írnak elő a hazai pénzintézetek számára, azonban nekik érdekük ezek teljesítése, mert ennél jóval komolyabb problémát jelent az, hogy júniusban Magyarország felkerült az OECD pénzmosás elleni csoportjának (FATF) feketelistájára
- fejtették ki a Világgazdaság által megkérdezett szakemberek. Az Európai Unió bankföderációjának legutóbbi ülésén — ahová a magyarokat második alkalommal hívták meg — több nyugat-európai ország illetékese arról számolt be, hogy biztonsági okokból olyan intézkedéseket terveznek, amelyek értelmében minden olyan tranzakciót be kellene jelenteni a nemzeti hatóságaiknál, amelyek összefüggésbe hozhatók a FATF feketelistáján szereplő országokkal.
Bár a szeptemberi események miatt folyamatosan változnak a nemzetközi szervezetek pénzmosás elleni intézkedésekkel kapcsolatos elvárásai, de a módosítások alapján jó esély van arra, hogy jövő év elején Magyarország lekerüljön a FATF feketelistájáról
- vélekedtek a megkérdezett szakértők. A szervezet szakemberei várhatóan január elején érkeznek az országba a most elfogadott jogszabály-módosítások, valamint ezek végrehajtásának vizsgálata céljából.
