Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács most kizárólag a budapesti székhellyel és országos hatáskörrel rendelkező ítélőtábla felállítására készül – ezt Solt Pál, a testület és a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelentette ki tegnap azon a tájékoztatón, amelyet a magyar-brit jogászszeminárium szünetében tartott.
- Részünkről az Alkotmánybíróság ítélőtáblákkal kapcsolatos határozata semmilyen kommentárt nem igényel – közölte a Népszava kérdésére Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón. A kérdést annak kapcsán tettük fel Solt Pálnak, hogy az Alkotmánybíróság a közelmúltban megállapította az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését, amiért csupán egyetlen táblabíróság felállításáról rendelkezett. Szemben az alaptörvény követelményével.
- Az Alkotmánybíróság ítélőtáblákkal kapcsolatos határozata nem ad feladatot az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, hiszen nem érinti azt a törvényt, amely egy ítélőtábla felállításáról rendelkezik. Ezért nekünk változatlanul az a feladatunk, hogy készüljünk arra: az Országos Ítélőtábla megkezdi működését, s ennek a feltételeit kell megteremtenünk. Az egy későbbi kérdés, hogy a 2002. december 31-éig megalkotandó törvény hány további ítélőtábla felállításáról rendelkezik majd és milyen határidővel.
Solt Pál kijelentette azt is: komolyan soha nem merült fel, hogy az OIT Alkotmánybírósághoz fordul a táblabíróságok felállításának elhalasztása miatt. Az pedig, hogy hány táblabíróság lesz, attól függ, hogy az Országgyűlés mikor tesz eleget az alkotmánybírósági határozat által előírt jogszabályi kötelezettségének.
Emlékeztetőül: Orbán Viktor miniszterelnök 1998. november 3-án, a hédervári kastélyban megyei és a már kinevezett táblabírósági elnökök előtt jelentette be, hogy januárban nem kezd működni a Fővárosi, a Pécsi valamint a Szegedi Ítélőtábla. Az OIT – a bejelentést követő – állásfoglalása szerint a kormánydöntés súlyosan sérti a jogállamiságot. Solt Pál akkor úgy nyilatkozott: “a kormány egy hét alatt elsöpörte azt, amit hosszú évek során előkészítettünk”.
Lépését egyébként a kormányzat azzal indokolta, hogy a régi-új bíróságok felállítása nem kellően előkészített, továbbá fontosabbnak tartja a már meglévő helyi és megyei bíróságok megerősítését. A kormányfő akkor arról is beszélt, hogy akár 10-15 évig is eltarthat a felkészülés az új bíróságok felállítására. Néhány nappal később kormányhatározat tette hivatalossá a miniszterelnök bejelentését: mivel jelentősen megbénítaná az alacsonyabb szintű bíróságokat – nem lesznek táblabíróságok. Cserébe azonban 450 millió forintot kaptak a bíróságok, azzal a feltétellel, hogy a pénzből az elsőfokú bíróságokat fejlesztik.
Jogászkörökben egyébként egyre többen úgy vélik, a helyzet odáig fajult, hogy ma már tényleg kérdés: fel lehet-e állítani az ítélőtáblát. Minden feltétel soha nem lesz együtt – ismerik el a tábla mellett kardoskodók -, a közelmúltban azonban csak romlottak a feltételek – teszik hozzá.
