A parlament emberi jogi bizottsága által a plenáris ülés elé terjesztett kisebbségi törvényjavaslat nem megegyezés eredménye, ezért a beterjesztés számunkra nem elfogadható, nyilatkozta a Népszavának Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke.
Lásztity szerint a módosítás inkább jogokat von el a kisebbségektől, ahelyett hogy a már meglévőket bővítené. Példaként említette, hogy az országos kisebbségi önkormányzatoknak a módosítás szerint központi költségvetési szervezetként kellene gazdálkodniuk. Nem értenek egyet a kisebbségi önkormányzatok nyelvhasználatát érintő javaslatokkal sem. Az önkormányzatok választásánál nem tartják jó megoldásnak az egy időben, de külön helyen történő szavazást, és azt sem, hogy megszűnne a közvetlen elektorválasztás, mondta Lásztity.
Az elnök azután nyilatkozott, hogy az emberi jogi bizottság tegnap ellenszavazat és tartózkodás nélkül úgy döntött, hogy a T. Ház elé terjeszti a kisebbségi törvény módosítását és a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvényjavaslatot. A változtatás elsődleges célja, hogy további lehetőségeket adjon a kisebbségek autonómiájának erősítéséhez. A bizottsági tanácskozáson elhangzott, hogy a javaslatok beterjesztése ügyében nem körvonalazódott konszenzus a kisebbségi önkormányzatok között. Úgy tudjuk, hogy a német kisebbség támogatja a módosítást, de a tizenkét, országos önkormányzattal rendelkező kisebbség többsége nem. Hende Csaba, az igazságügyi tárca államtitkára azt közölte, hogy a javaslatok beterjesztésével a kormány egyetért.
A bizottság meghallgatta Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmant, aki egy jászladányi példa alapján beszélt a kisebbségek diszkriminációjáról. A törvény szerint a kisebbségi önkormányzatok költségvetése beépül az adott település önkormányzatának költségvetésébe. Ennek következtében a kisebbségi önkormányzat nem tudja saját érdekeit képviselni. Kaltenbach elmondta: Jászladányban a települési önkormányzat minden ráhatás ellenére sem nemzetiségi (a konkrét esetben roma) oktatásra használja fel az úgynevezett kisebbségi fejkvótát. A közbeavatkozó ombudsmant pedig azzal vádolták meg, hogy politikai nyomást gyakorol az önkormányzatra.
Az eset tanulsága Kaltenbach szerint, hogy amíg a kisebbségi önkormányzatok nem kapnak autonómiát, addig mindig lesz anyagi problémájuk. Az ombudsman szerint a törvények alkalmatlansága figyelhető meg abban, hogy a kisebbségi fejkvótát sokszor éppen az érintettek elkülönítésére, diszkriminációjára használják fel, az oktatásban például úgy, hogy nemzetiségi helyett felzárkóztató jellegű oktatást hoznak létre számukra. A bizottságban elnöklő Kósáné Kovács Magda a jászladányi ügyben kilátásba helyezte, hogy a Legfőbb Ügyészséghez és az Állami Számvevőszékhez fordulnak.
