Nem sikerült az európai törvényhozóknak megállapodni a kéretlen e-mailekkel kapcsolatos egységes álláspontban, továbbra is nagyjából azonos az “opt-in” és az “opt-out” megközelítés híveinek száma.
A parlament ezzel gyakorlatilag nyitva hagyta a lehetőséget a tagországok kormányai számára, hogy maguk döntsék el: a felhasználó előre jelezze, hogy nem kér reklám e-maileket, vagy az első ilyen levél érkezése után dönthesse el, hogy a jövőben igényt tart-e rájuk. A közvetlen ajánlatot felhasználó cégek számára az utóbbi volna kedvezőbb, európai szövetségük, a FEDMA nyilatkozatban üdvözölte a kompromisszumot, ami szerintük arra utal, hogy “az Európai Parlament felismerte, mi a különbség a szemét levelek és a célzott direkt marketing között”. Ugyanígy nem tudtak megegyezésre jutni a törvényhozók a “sütik” ügyében sem – olyan változat áll közelebb hozzájuk, amely csak akkor engedélyezné a vásárlási szokásokról és személyes adatokról szóló mikroprogramok használatát, amennyiben azok elengedhetetlenül szükségesek egy webhely működtetéséhez. A korlátozás miatt azonban a webhelyek működtetői nem ismerik fel visszatérő látogatóikat, és nem tudják őt testre szabott reklámajánlattal fogadni.
