Az Egyesült Államokat ért terrortámadás kapcsán a nemzetközi bankrendszer is a vizsgálatok középpontjába került abból a célból, hogy felderítsék, milyen pénzügyi útvonalon juthat el a terroristákhoz az akcióik lebonyolításához szükséges támogatás.
Egy ilyen eljárás alól vélhetően a magyarországi pénzintézetek sem mentesülhetnek. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) részéről az ügy jellege miatt nem kívántak konkrétumokkal szolgálni egy lehetséges vizsgálattal, illetve annak eredményeivel kapcsolatban. Az ORFK pénzmosások felderítésére szakosodott főosztályán az ügy természetére hivatkozva nem adtak konkrétumokat tartalmazó tájékoztatást arról, hogy a magyarországi pénzintézeteknél és pénzügyi szolgáltatóknál folyik-e célzott vizsgálat, illetve jutottak-e értékelhető információhoz azzal kapcsolatban, hogy a terrorizmussal összefüggésbe hozható csoportok az ország pénzügyi rendszerét is felhasználták volna-e a cselekményeik finanszírozásához szükséges pénzek legalizálására. A Magyar Bankszövetség nem tud ilyen jellegű vizsgálatról, de mint ifjabb Nyers Rezső főtitkár a Napi Gazdaságnak elmondta, a hivatalos szerveknek erről nem is kellene tájékoztatni a szövetséget. Nyers véleménye szerint Magyarország nincs rajta a nemzetközi
pénzmosás fő csapásán. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén azt a tájékoztatást kap
a lap, hogy a törvényben meghatározott feladataik szerint, az eddigi gyakorlatnak megfelelően folyamatosan végeznek ellenőrzéseket a bankrendszerben. Gulácsi Ferenc szóvivő szerint a magyarországi pénzintézetek betartják a pénzmosásra vonatkozó szabályokat, a törvények bejelentési kötelezettséget írnak elő számukra azokra az esetekre, amikor a pénzmosás jeleit tapasztalják. Szakértők mindazonáltal valószínűsítik, hogy az elmúlt napokban Magyarországon is a vizsgálatok homlokterébe kerülhettek a terrorista csoportokra, illetve az azoknak feltételezhetően otthont adó államokra utaló pénzmozgások.
A két héttel ezelőtti amerikai terrortámadást követően svájci bankoknál leltek jeleket a terrorista csoportokhoz köthető pénzmozgással kapcsolatban. Nem indokolatlan felvetni a magyarországi pénzintézetek esetleges – jóhiszemű – szerepét egy ilyen jellegű törvénytelen ügyletben, egyrészt mert a terrorizmus gócpontjának számító Közel-Kelethez legközelebb eső térségben, Kelet-Közép-Európában az egyik legfejlettebb bankrendszer a magyar, másrészt a hazai pénzintézeteket már korábban is kapcsolatba hozták a nemzetközi pénzmosással. Néhány éve az USA hírszerző és nyomozó szerveinekjelentésében szerepelt, hogy az orosz maffia illegális forrásból szerzett jövedelmeinek tisztára mosására gyakran használják fel a magyar bankokat. A közelmúltban az OECD is elmarasztalta Magyarországot azért, hogy nem tesz meg mindent a pénzmosás elleni küzdelemben, sőt a “mulasztó” országok feketelistájára is felkerültünk. A kormány ezért döntött úgy, hogy 2002-tőlmegszüntetik a bemutatóra szóló bankbetéteket, illetve névre szólóra kell azokat átalakítani. Az erről szóló javaslat része az Országgyűléshez benyújtott második pénzügyi törvénycsomagnak, amelyről ősszel szavaznak. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a devizatörvénybe illeszkedik az a másik, szintén 2002-től hatályba lépő javaslat, amelynek értelmében a pénzintézet új számla nyitása esetén nyilatkozattételre kérheti fel az ügyfelet arról, hogy a számlán elhelyezni kívánt pénz valóban az ügyfél saját jövedelméből származik-e. A nemzetközi pénzvilágban nem ismeretlen “know your costumer” (ismerd meg ügyfeledet) eljárással is mérsékelhető a pénzmosásnak való kitettség. A nyilatkozatot kérheti a már megnyitott számlák esetében is a bank, ha gyanús jeleket észlel, ám a számlatulajdonos jogi következmények nélkül megtagadhatja azt. Szakértők szerint pont emiatt lényegében céltalan ez a tervezett intézkedés, a Pénzügyminisztérium illetékese azonban úgy véli, már önmagában a nyilatkozat kérésével is megszűrhető az ügyfélállomány. A jelenlegi szabályok szerint a bankoknak 2 millió forint feletti ügyletek esetén kell azonosítani az ügyfeleket. Szakértők szerint a hazai pénzintézeteket ezekben az ügyekben eszköznek használják, azaz kijelenthető, hogy szó nincs azok tudatos közreműködéséről. Hivatalos adatok hiányában becslések állnak rendelkezésre a pénzmosásban érintett összegekről: ezek szerint csupán tavaly mintegy 50 millió dollár értékű illegális jövedelmet legalizáltak magyarországi bankokon keresztül. Évente egyébként mintegy 100 milliárd forint értékű kárt okoznak a felderített bűncselekmények a magyar gazdaságnak, ám ennek csak egy részét teszi ki a pénzmosás.
