Kedd délután határoz az Országgyűlés az adatvédelmi biztosi poszt betöltéséről. A képviselők titkos szavazáson döntik el, hogy támogatják-e a köztársasági elnök jelöltjét, Berki Ádámot. Majtényi László mandátuma június végén járt le, azóta Mádl Ferenc már két jelöltet nevezett meg.
A parlament jövő heti plenáris ülésén eldől, adatvédelmi biztos lesz-e Berki Ádám, akit Mádl Ferenc köztársasági elnök júliusban jelölt a tisztségre. A poszt június vége óta betöltetlen, azóta, hogy lejárt Majtényi László hat évre szóló mandátuma. A másik három, szintén megüresedett ombudsmani tisztséget a pártok közötti egyeztetések után júniusban sikeresen betöltötte az Országgyűlés. Bár az MSZP és az SZDSZ a májusban megkezdődött hatpárti konzultációkon azt az álláspontot képviselte, hogy az 1995 óta sikeresen tevékenykedő biztosokat – Gönczöl Katalint, Majtényi Lászlót és Kaltenbach Jenőt – kellene funkciójukban megerősíteni, végül csupán a szabad demokraták tartották magukat a szavazásnál eredeti véleményükhöz. Így kerülhetett az állampolgári jogok országgyűlési biztosi székébe Lenkovics Barnabás polgári jogász, aki korábban az ELTE jogi karának tanára volt. Vele egy időben választották meg általános helyettessé Takács Albert alkotmányjogászt, aki Polt Péter egy évvel korábban megüresedett posztját tölti be. Kaltenbach Jenő 1995 óta az etnikai és kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, egyedül az ő újraválasztása nem váltott ki politikai vitát. Annál nagyobb ellenállásba ütközött Mádl Ferenc adatvédelmibiztos-jelöltje, Maczonkai Mihály. A Janus Pannonius Tudományegyetem adjunktusát sem az MSZP, sem az SZDSZ nem tartotta szakmailag alkalmasnak a poszt betöltésére, esélye sem volt tehát a kétharmados parlamenti többség megszerzésére. Emiatt a korábbi ombudsmanok távozását követően ismét csak három biztos kénytelen a hivatalhoz érkező több ezer ügyet ellátni, köztük az adatvédelem körébe tartozókat is.
Úgy tűnik, hogy hasonló sorsra juthat a köztársasági elnök mostani jelöltje is. Megnevezése óta érik szakmai kritikák Berki Ádámot, aki a többi biztossal ellentétben nem tudományos területen dolgozik. Ügyvédként a szerzői joggal foglalkozik, és saját bevallása szerint sem volt dolga eddig az adatvédelmet érintő kérdésekkel. A szocialista és szabad demokrata politikusok – bizottsági meghallgatása után – úgy nyilatkoztak, hogy Berki nem felel meg a törvényi előírásoknak, képviselőik tehát nemmel voksolnak majd a titkos szavazáson.
A két párt a sorozatos sikertelen jelölések miatt nem érti: miért nem a hatéves munkájával nemzetközi elismertséget szerzett Majtényi Lászlót jelöli a tisztségre Mádl Ferenc köztársasági elnök. Az MSZP és az SZDSZ azt is számon kéri, hogy a kormánypártok egyszer sem adtak magyarázatot arra a kérdésre: milyen érvek szólnak az egyszer már bizonyított Majtényi újraválasztása ellen. Az MSZP többször is világossá tette, bár Majtényit látná legszívesebben a biztos tisztségében, hajlandó más jelöltről is tárgyalni. A megegyezés záloga szerintük az is, hogy jelölése előtt az államfő egyeztessen a hat parlamenti párttal. Nem volt ilyen konzultáció Berki megnevezése előtt. Amennyiben jövő héten eredménytelenül végződik a választás, a köztársasági elnöknek 30 napon belül új jelöltet kell találnia. Elképzelhető, hogy Mádl Ferenc a pártok segítségét kéri majd, hogy még a mostani parlamenti ciklusban adatvédelmi biztost válasszon az Országgyűlés, így a következő jelölést már tárgyalások előzik meg.
